Fokozódó feszültségek a rendvédelmi karban
– Nehéz úgy eredményekről beszélni, hogy mindenki csak egyetlen dolgot tekintene eredménynek: a jelentős fizetésemelést – mondta lapunknak Dobson Tibor, az MRK vezetője. Az elnök november első napjaira összehívja az öt egyenruhás szervezet tíz-tíz delegáltjából álló közgyűlést, hogy beszámoljon róla, mi történt eddig.
– Az MRK és a rendvédelmi szakszervezetek közt nincs feszültség – állítja Dobson. A kari tagság a törvény erejénél fogva kötelező, azt viszont semmi nem tiltja, hogy emellett bárki valamelyik érdekképviseletbe is belépjen. Így fordulhatott elő, hogy a szakszervezetek tulajdonképpen „megszállták” az MRK-t: a döntéshozó testületekben – tehát az öt tagozatból álló közgyűlésben és a szűkebb elnökségben – a választások során a tagjaik többségbe kerültek. Az elnök pedig nem tud más álláspontot képviselni, mint amire felhatalmazást kap. Dobson úgy véli, nem baj, ha az állomány problémáit több csatornán keresztül is megismertethetik a döntéshozókkal. Maga a megállapodás szerint havonta találkozik a belügyminiszterrel, miközben továbbra is működnek az érdekegyeztetés megszokott fórumai.
Arra, hogy az MRK eddig milyen eredményeket ért el, Dobson sikerként értékelte a közszolgálatban foglalkoztatottak számára bevezetendő kedvezményes lakáshitelt, amelynek előkészítésében közreműködnek. Az elnök szerint nem kizárt, hogy 10-15 millióig akár önrész nélkül vásárolhassanak ingatlant a kedvezményezettek. Emellett Dobson elmondta, hogy tagjaik számára különféle szolgáltatóknál igyekeznek kedvezményeket elérni. Az életpályamodell bevezetését, illetve a bérek jelentős emelését ebben a ciklusban Dobson nem tartja valószínűnek. Ezért már 2014-re készül, és a novemberi közgyűlésen arra kér majd felhatalmazást, hogy a korábban összeállított 13 pontos javaslatcsomag mely elemeit képviselje hangsúlyosabban. Ennek az életpályamodell mellett része a bér, a nyugdíj előtt állók támogatása, az üdülés, a bankkártyadíjak ellentételezése, az egészségügyi ellátás. A kart azért hozták létre, hogy megfojtsák a szakszervezeteket – hangoztatja a Belügyi és Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Bárdos Judit szerint ez nem sikerült, mert az MRK közgyűlésében ötvenből harmincan szakszervezeti tisztségviselők is. Jelezte ugyanakkor: elfogadhatatlan, hogy a közelmúltban a BM-ben létrehozott újabb egyeztető fórumból, a Rendvédelmi Ágazati Érdekvédelmi Tanácsból éppen a szakszervezeteket „tiltották ki”. Az érdekvédőket igen nehéz helyzetbe hozták a munkaidő-kedvezmény csökkentésével, meg azzal is, hogy a belügyminiszter nem járult hozzá a tagdíj munkabérből történő levonásához. Az egyenruhások körében ráadásul a félelem légköre uralkodik, és senki nem mer fellépni a saját érdekei képviseletében. Az érdekképviseletekkel ugyanakkor a miniszter szóba sem áll – tette hozzá.
– Az MRK-t felülről hozták létre, de nem váltotta be az állomány reményeit: túl sok kézzelfogható eredményt a kormányzati oldal „hivatalos” partnere sem tudott elérni – ez már a Független Rendőrszakszervezet főtitkárának a véleménye. Pongó Géza szerint az alapvető kérdés a rendvédelmi életpályamodell bevezetése, illetve a hozzá kapcsolódó bérfejlesztés, hiszen az illetmények hat éve nem nőnek.
Azért szeretnének már február óta tárgyalóasztalhoz ülni a belügyminiszterrel, hogy nézzen az érdekvédők szemébe, s mondja el: miért nem váltak valóra a korábbi kormányzati ígéretek – emelte ki Pongó Béla. Szerinte talán azért, mert a rendőr parancsra dolgozik, és nem tud külföldön munkát vállalni, szemben például az orvosokkal vagy a mérnökökkel. Mára sikerült addig eljutni, hogy a 90-95 ezer nettóból az egyszázalékos szakszervezeti tagdíj befizetése is gondot okoz.
Pongó egyébként úgy látja, hogy sok más kérdésben is tárgyalni kellene, hiszen vannak rendszerszintű problémák például a pályakezdők kapcsán, akiknek a zömét Budapestre vezénylik. A gondokra figyelmeztet, hogy 2012-ben éppen annyian távoztak a 37 ezer fős rendőrségtől, mint egy évvel korábban, amikor még sokan élhettek a szolgálati nyugdíj lehetőségével. A főtitkár szerint a tavalyi 1200 pályaelhagyó döntő többségében olyan csalódott fiatal, akinek elege volt a kiszolgáltatottságból és az alacsony fizetésből.
Orbán megmondta
Már 1993 tavaszán világossá tette Orbán Viktor, hogy nem szeretne szakszervezeteket látni a rendvédelmi szerveknél – legalábbis így emlékszik Rekvényi László, a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) egykori alapító főtitkára. Akkoriban a fiatal demokraták igen népszerűek voltak, és az FRSZ kapcsolatteremtési kísérletét a parlamenti pártok közül egyedül ők utasították vissza. A személyes találkozó mégis létrejött, mert az Autonómok tárgyalási ajánlatát – akkor az FRSZ ezzel a konföderációval volt partneri viszonyban – a Fidesz elfogadta. Orbán Viktort a szakszervezet öt képviselője fogadta, és köztük volt Rekvényi is, aki a politikusnak jelezte, hogy örül a lehetőségnek, hiszen eddig csak a Fidesszel nem tudtak tárgyalóasztalhoz ülni.
Orbán kijelentette, hogy ez nem véletlen, mert a Fidesznek a rendvédelmi szerveknél működő szakszervezetekkel kapcsolatban fenntartásai vannak – mondta el Rekvényi. Ő akkor jelezte, hogy ez nem felel meg az európai uniós normáknak, de a Fidesz elnöke úgy reagált: azok csak ajánlások. Az FRSZ volt főtitkára ezt követően figyelmeztetett arra, hogy a Fidesz törekvései az alkotmánnyal is szembe mennek. Orbán Rekvényi szerint erre azt válaszolta, hogy azt is megváltoztatják, bár az „hajtós meccs lesz”.
