Az állatot kameracsapdával figyelték meg a WWF szakemberei, akik a közelgő szarvasbőgés miatt féltik a nagyragadozót.

Cápavadászati jogot vásárolt az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely a rendhagyó lépéssel igyekszik megóvni a világörökségi helyszín ökoszisztémáját. A szervezet azonban nem kívánja felhasználni vadászati engedélyét, megkímélve évi több tízezer cápa életét.

A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás, Közép-Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc él már csak és a számuk egyre csökken - állapítja meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése, amelyet a hópárducok világnapja, október 23. alkalmából hoztak nyilvánosságra.

A mai Élőhelyek Világnapja alkalmából kiadott WWF-jelentés szerint több mint 200 új fajra bukkantak az elmúlt évek során a Kelet-Himalája „sérülékeny” ökológiai régiójában. Ilyen például a tüsszögő majom, a sétáló hal és az ékszerre hasonlító kígyó.

Öt fiatal vízibivalyt ünnepelt Tiszatarján, a fél falu kivonult az üdvözlésükre. A WWF Magyarország 2008 óta dolgozik együtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településsel. Az együttműködés egyik eredménye, hogy az árvízi kockázatot növelő és gyorsan terjedő invazív növényektől megtisztították az ártéri területeket a Magyarországon őshonos vízibivalyok segítségével. Az öt állatot vállalati adományokból vásárolták Tiszatarján számára, az állam egyetlen fillérrel nem vett részt a projektben.

Még saját logót sem sikerült készítenie a fura hátterű pártnak.

A következő egy évben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a WWF Magyarország és a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány gyűjthet adományt a ferihegyi repülőtéren.

Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint elfogadhatatlan minden olyan uniós és magyar törekvés, amely az akác telepítését akadályozza, vagy a kiirtását ösztönzi – a politikus (a méztermelők érdekeire és az akácnak a homokos területek fásításában betöltött szerepére hivatkozva) kész szembefordulni az uniós elvárásokkal.

Először csak a zöldportálok küldtek vészjelzéseket, majd a hivatalos bejelentés is megszületett: a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért is felelős vidékfejlesztési tárcától a belügyhöz kerül, és helyettes államtitkár helyett főosztályvezető felügyeli majd.

Két hete az ENSZ Biztonsági Tanácsában szólalt fel, a múlt héten a budapesti víz világfórumon. Állam- és kormányfők tárgyalópartnere, holott egy civil szervezetet vezet, igaz, a száz országban hatezer embert foglalkoztató, 600 millió eurós évi költségvetéssel működő Természetvédelmi Világalapot, a WWF-et már csak logójáról, az óriáspandáról is mindenütt ismerik. Jim Leape, a hamarosan távozó főigazgató a természetvédelem és a politika, valamint az üzleti élet kapcsolatáról, eddigi sikereikről és kihívásaikról is beszélt lapunknak.

Mindössze 5-10 hiúz él hazánkban, és ez idáig alig néhányszor sikerült lefotózni itthon egy-egy példányt. Ezúttal a Zemplénben sikerült lekapni egy két év körüli kandúrt, így bizonyosságot nyert a kutatók feltevése, hogy valóban ott rója köreit ez a rejtőzködő ragadozó.

Súlyos környezeti katasztrófával fenyegeti a Dunát egy megsérült hajó a folyó bulgáriai szakaszán, állítja a WWF közleménye. Csak tíz nap után derült ki a szennyezés ténye, becslések szerint már 20 tonna olaj szivárgott a folyóba.

A WWF friss adatai szerint legalább 600, a Duna-Dráva Nemzeti Park megbízásából készült tavalyi tanulmány szerint 700-900 hód él Magyarországon. Az 1800-as évek közepén kipusztult faj – Európa legnagyobb rágcsálója – egy sikeres visszatelepítési kísérlet eredményeként honosodott meg újra nálunk az elmúlt két évtizedben.

Nyílt levelet írt a WWF Magyarország a vidékfejlesztési miniszterhez Magyarország egyetlen nagy kiterjedésű háborítatlan erdejének megmentése érdekében. A ritka állatfajoknak otthont adó Csarna-völgyi őserdőt a helyi erdőgazdaság a nemzeti park tiltakozása ellenére ki akarja termelni, az erdőirtást már csak a miniszter akadályozhatja meg.

A WWF Magyarország szerint egy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon. A szervezet aggasztónak tartja, hogy még mindig nem tudni, hány hasonló "időzített bomba" lehet a régióban.

A hajósok is „jóllakhatnak”, és a folyó ökológiai értékei is túlélhetik a Duna hajózási célú fejlesztését: a WWF Magyarország szerint a magyar folyamszakaszon százmilliárd forintos kárt okoznának a meggondolatlan fejlesztések. A Corvinus Egyetemen olcsóbb megoldásokat javasolnak.

A Duna és a Dráva természeti értékeinek garmadáját veszélyeztető, a folyók szabályozásával együtt járó beavatkozásokat terveznek Horvátországban a hajózhatóság javítása érdekében. A horvát természetvédelmi szervezetek és a WWF tiltakozik.

Harmincöt futballpályányi területet irtanak ki percenként a Földön - olvasható le a szerdán a berlini főpályaudvaron kihelyezett nagy "erdőveszteség-számlálóról".

Sorsjegyekkel próbálja megmenteni a veszélyeztetett hazai állatfajokat a WWF és a Fővárosi Állatkert. A kibocsátáj örömére mesterszakács főzött állati eledelekből az újságíróknak. Készítette: [url=http://www.noltv.hu/search/?w=cikk&find=tak%E1cs+m%E1r]Takács Mária[/url]