A Rejtett Himalája: Ázsia Csodaországa névre hallgató WWF-jelentés számos szervezet kutatói munkájának eredménye, amely több mint kétszáz új fajt, köztük 133 növényt, 39 puhatestűt, 26 halat, 10 kétéltűt, 1 hüllőt, 1 madarat és egy emlőst mutat be.

A 2009 és 2014 között felfedezett 211 új faj előkerülése igen jelentős eredmény, mely aláhúzza, hogy a Kelet-Himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe.

Olyan különlegességekre bukkantak a kutatók, mint az élénk kék színű, sétáló törpe kígyófejű hal, egy sügérféle, amelyik a szabad levegőn is képes lélegezni, így a szárazföldi környezetet akár négy napig is túléli – igaz, mozgása sokkal ügyetlenebb a kígyóénál. A jelentés beszámol arról a majomról, amely felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával sokáig tüsszög (ez a 2011-ben felfedezett mianmari piszeorrú majom), valamint a mérges ékköves lándzsakígyóról, amelynek szépsége vetekszik egy gondosan kidolgozott, csodás ékszerével. Csak az elmúlt öt év alatt 133 új növényfajt, 26 halfajt, 10 kétéltű fajt, és egy-egy madár- hüllő-, illetve emlősfajt fedeztek fel itt.

A jelentés felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar és Dél-Tibet területén honos állatokat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen, és a Kelet-Himalájában élő fajok százai emiatt globálisan veszélyeztetetteknek nevezhetők.

A területet fenyegető számos veszély közül a klímaváltozás mellett szerepel a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.

A fő kérdés, hogy a kormányzatok az eddig járt úton haladnak-e tovább, és a sérülékeny ökológiai rendszerek tekintetében továbbra is figyelmen kívül hagyják a természetvédelmi kockázatokat, vagy egy alternatív, zöldebb irányt követve fenntarthatóbb gazdasági fejlesztések felé fordulnak. A tét óriási, hiszen a Himalája legalább 10 000 növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. Kelet-Himalájában ráadásul csak 1998 és 2008 között több mint 354 új fajt fedeztek fel.

A WWF szoros regionális együttműködést kezdeményez és programokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a Föld egyik legsérülékenyebb területén élő emberek a gazdasági ésszerűség keretein belül fejlődjenek, és ne használják túl a bolygó nyújtotta lehetőségeket.