Rendkívül káros, mégis erre építhetik egy régió jövőjét
A környezet- és egészségkárosító otthoni lignittüzelés betiltásáért évek óta küzdenek a hazai civilek. A Levegő Munkacsoport által összefogott erőfeszítések eredményeként február végén nyilvánossá vált egy rendelettervezet, amelyben a kormány olyan minőségi követelményeket írt elő a tüzelőanyagok forgalmazásához, amelyek a lignit esetében nem teljesülnének. A betiltással egyenértékű szabályozásról azóta nincs hír, ugyanakkor a WWF nevű zöldszervezet adatai szerint idehaza sorra újranyílnak a lignitbányák.
|
Elmarad a szénszünet – Lignitadomány érkezett egy általános iskolának
Gál Gábor |
Ezek egyike a borsodi sajókápolnai, amellyel kapcsolatban a WWF Magyarország arra tér ki, hogy a bánya környezeti hatástanulmányában szereplő 3,2-3,6 százalékos kéntartalommal szemben a helyszínen vett szénminták kéntartalma 5,87 százalékos, azaz csaknem duplája az engedélyben szereplő adatnak. A szénben lévő kén kén-dioxid-szennyezést okoz, és növeli a széntüzelés amúgy sem elhanyagolható egészségügyi kockázatait. Ráadásul a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, kilogrammonként 96 mg (miközben a talajokra vonatkozó szennyezettségi határérték csupán 15 mg kilogrammonként).
Páldy Anna környezet-egészségügyi szakértő szerint a lignit tüzelése esetén mindig nagy mennyiségű kén-dioxid kerül a levegőbe, amely krónikus alsó légúti betegségeket okoz, gyerekek körében növeli a heveny, akut bronchitis kialakulásának kockázatát.
A zöldszervezet felmérése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több lignitbánya megnyitását tervezik, miközben az UNESCO Világörökség Szakbizottsága állásfoglalásban fogalmazta meg aggályait az Aggtelekhez közeli bányászat lehetséges környezeti hatásaival kapcsolatban. Az egyik külszíni bánya Teresztenye és Szőlősardó térségében létesült volna az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában, ám az engedélyeztetést tavaly júliusban sikerült megakasztani. A bányanyitás lehetősége viszont továbbra is fennáll, az engedélykérelmet nem utasították el végleg.
A WWF információi alapján a térségben további két helyen is tervezik gyenge minőségű, alacsony fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag bányászatát Múcsonyban, illetve Szendrőn. A külszíni bányászat során az ivóvízkészletek is sérülhetnek: az Aggteleki-karszt ugyanis több település számára szolgáltat ivóvizet, és a karsztvízbázisok rendkívül érzékenyek a külszíni bányászat által okozott beavatkozásokra. Vaszkó Csaba, a szervezet Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője egy olyan következményre is kitért, ami hosszú távon ugyancsak nem kívánt változást jelent: az érintett települések idegenforgalmi esélyei romolhatnak. Szerinte a régió jövőjét nem a rossz minőségű lignitre, hanem a gazdasági, szociális és környezeti szempontból is fenntartható tevékenységekre kellene alapozni.
Van, ahol nélkülözhetetlen
A KSH adatai szerint a hazai háztartásoknak nagyjából 22 százaléka fűt szilárd tüzelőanyaggal, azaz különféle szénnel és fával. A falvakban viszont ez az arány eléri az egyharmadot.
