Hamarosan megkapjuk a harmadik pofont is Paks miatt

Az Energiaklub közel 30 adatigénylési eljárást kezdeményezett a titkosított alapdokumentumok megismeréséért – az egyik esetben a bírósági ítélet tartalmazza, hogy

azok a megalapozó, a beruházás indokoltságát igazoló tanulmányok, amelyekre a kormányzati kommunikáció visszatérően hivatkozik, soha nem készültek el.

Ernst Zimmerl, a budapesti osztrák követség környezetvédelmi tanácsosa felidézte: a szomszédos ország lakossága a biztonsági aggályok miatt korábban népszavazáson mondott nemet egy teljesen elkészült atomerőmű üzembe helyezésére (az épületben ma atomenergia-múzeum üzemel), és a fukusimai baleset óta tovább erősödött az antinukleáris meggyőződés az osztrák közvéleményben. Mint emlékeztetett rá, Európa nukleáris hatóságainak szervezete állásfoglalásban szögezte le, hogy a hasonlóan komoly erőműi incidensek lehetőségét nem lehet kizárni. A tanácsos érzékeltette, hogy az osztrák kormány a tervezett bővítés uniós engedélyezési eljárásában közbeszerzési, versenyjogi átláthatósági, illetve a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos aggályokat is megfogalmazott, és egyértelművé tette:

bár a magyar energiamix meghatározása nemzeti hatáskör, Ausztria számára nem elfogadható, hogy a szomszédságában állami támogatással atomerőmű létesüljön.

falsePaksi Atomer?m?

– Az Európai Bizottság 2014 ősze óta vizsgálja az állami támogatás ügyét, és egyre inkább az a meggyőződése, hogy a beruházás teljes költsége meghaladja a várható bevételt, vagyis támogatás nélkül nem életképes – hangsúlyozta Jávor Benedek, a PM EP-képviselője. A politikus szerint a nemzetközi tender elmaradása miatt indított másik vizsgálatban már kötelezettségszegési eljárás zajlik, és nem látszik a kompromisszum lehetősége, egyre valószínűbb, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül.

Közben egy újabb eljárás is indulhat, mivel Magyarország a villamosenergia-piaci irányelvet is megsértette. Az uniós jogszabály szerint piaci alapon bárki szabadon építhet új erőművet, ám ha állami beruházásról van szó, akkor már a létrejövő új villamosenergia-termelő kapacitást is tendereztetni kell, hogy az állam az adófizetők pénzéből a legolcsóbban elégíthesse ki az áramigényt – ez a lépés nálunk szintén elmaradt, márpedig egy hasonló esetben nemrég Franciaország ellen már fellépett a Bizottság.