"A WWF Magyarország 1996 és 2008 között összesen 234 hódot telepített Gemencen, a Hanságban, a Mátrában, illetve a Tisza és a Dráva mentén. Az állatok túlnyomó többsége a németországi Bajorországból származott, néhány egyed pedig Ausztriából. A program fő szponzora, az OBI összesen 100 millió forinttal támogatta a WWF Magyarországot. A telepítések óta rendszeresen monitorozzák a faj hazai állományát, amely növekvő tendenciát mutat, és jelenleg 718-905 egyed közé tehető" – olvasható Az eurázsiai hód (Castor fiber) visszatelepítésének tapasztalatai Magyarországon című tanulmányban. A 2011-es keltezésű anyag sikeres vissszatelepítési akcióként beszél a hódprogramról, és a WWF most kiadott jeletése is azt hangsúlyozza: az elmúlt tíz évben felgyorsult a magyarországi hódállomány elterjedése, a populáció jelenleg akár hatszáz példányt is számlálhat.

Az évről évre ismétlődő hódszámlálásokat minden évben télen kezdik el, és április elejéig folytatják a szakemberek, mivel ebben az időszakban lehet a hódokat a legjobban megfigyelni. Vannak állandó megfigyelési területek, például a Hanság vagy a Rába-mente, a Gemenc és a közép-Tisza vidéke. Általában kétévente más helyszíneket is választanak, így került sor például a Mura és a Kerka határ menti szakaszaira. A hód ugyanis terjeszkedik, illetve vándorol, a felméréssel megpróbálják az újonnan birtokba vett élőhelyek állományait is feltérképezni.

A WWF közleménye szerint az eurázsiai hód – Európa legnagyobb testű rágcsálója – egykor az egész kontinens folyó menti ligeterdeiben előfordult. (A visszatelepítések során a másik hódfaj, a kanadai hód is bekerült a kontinensre. A kanadai hódra sokkal inkább jellemző a gát- és hódvárépítés. Az európai hód is rendszeresen dönt ki fákat – télen ugyanis fakéreggel táplálkozik –, de szívesebben lakik földbe ásott üregekben.) A bundájáért és húsáért folytatott vadászat, valamint az élőhelyek megfogyatkozása miatt a földrész szinte egész területéről eltűnt. Az európai visszatelepítés 1922-ben Svédországban kezdődött, és a hasonló programok nyomán a huszadik század második felére a hódok ismét elterjedtek Európában.