Cápavadászati jogot árul a WWF

Cápavadászati jogot vásárolt az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely a rendhagyó lépéssel igyekszik megóvni a világörökségi helyszín ökoszisztémáját. A szervezet azonban nem kívánja felhasználni vadászati engedélyét, megkímélve évi több tízezer cápa életét.

A szervezet közlése szerint most támogatókat keresnek a 100 ezer dollár (28 millió forint) értékű engedély költségeinek fedezésére, amelynek tulajdonosa 1,2 kilométeres hálót feszíthet ki a Nagy-korallzátony teljes területén. A jog a cápák mellett más fajok halászatára is érvényes.

Az engedéllyel 2004-ig tíz éven át mintegy 10 ezer cápát fogtak ki évente a térségben. Queensland szövetségi állam kormányzatának adatai szerint azonban 2014 és 2015 között csaknem megduplázódott a kifogott cápák száma. Míg 2014-ben 222 tonna, 2015-ben már 402 tonna - vagyis mintegy 100 ezer - cápát vadásztak - olvasható a The Guardian-ben.

Gilly Llewellyn, a WWF ausztrál szervezetének vezetője szerint a cápákhoz hasonló csúcsragadozók védelme különösen fontos azt követően, hogy a Nagy-korallzátony jelentős része elpusztult a példátlan méretű korallfehéredés következtében. Egy 2013-as tanulmányból kiderült, hogy a cápák visszaszorulása szétzilálta az ökoszisztémát, megnehezítve a zátonyok regenerálódását.

"A korallfehéredés után elszaporodnak az algák" - mondta Gilly Llewellyn. Hangsúlyozta: a kutatók szerint ahol eltűnnek a cápák a túlhalászat miatt, az elszaporodó kisebb ragadozók felfalják az algaevő halakat, az algák pedig elpusztítják a fiatal korallokat.

Ausztrália ugyan 2014 novemberében egy Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által tető alá hozott konvenció elfogadásával ígéretet tett 31 cápafaj megoltalmazására, két hónappal később öt faj, köztük két pörölycápa-faj esetében mégis elutasította az egyezményt.

Gilly Llewellyn szerint a hatalmas halászhálók évente több tízezer fiatal cápát ölnek meg minden évben, köztük az egyébként nemzetközileg veszélyeztetettnek elkönyvelt pörölycápákat is. Utóbbiak száma Queensland állam területén mintegy 80 százalékkal esett vissza.

Ráadásul a célfajok mellett ezek a hálók szinte mindent kifognak, ami beléjük ütközik, köztük delfineket, teknősöket és tengeriteheneket is - fűzte hozzá a természetvédő.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.