Daniella és az amerikai álom

Szeptemberben az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa visszatért nyári szabadságáról, hogy – persze a szövetségi kormány működését bénító költségvetési vita mellett – folytassa a bevándorlási reform tárgyalását.

A bevándorlási reformra vonatkozó javaslat fő célja, hogy a dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlóknak utat nyisson az állampolgárság megszerzésére. Azokról az emberekről van szó, akik lehet, hogy már évek óta élnek az Egyesült Államokban, adót fizetnek, saját házuk van, családot tartanak fenn. A legális személyi dokumentumok hiányát leszámítva jó amerikaiak. A reformok nélkül mégis a kiutasítás sorsára juthatnának, ami családjuk felbomlását okozhatja.

A fiatal Daniella Pelaez is azok egyike, akiket kiutasítással fenyegetnek az elavult bevándorlási törvények. Mindössze 18 éves volt, s egy miami középiskola tanulója, amikor 2012-ben egy bíró az ország elhagyására kötelezte. Pelaez épp csak négyesztendős volt, amikor szüleivel Kolumbiából az Egyesült Államokba érkezett, s vízumuk lejártával nem tértek haza. Apja ma már legális amerikai lakos, bátyja pedig, aki szolgált az amerikai hadseregben, már állampolgárságot is kapott. A bíró mégis megtagadta Daniellától a tartózkodási engedélyt, s lánytestvérével együtt kiutasította az országból. Úgy esett, hogy éppen Pelaez volt az a végzős diák, aki társai nevében a búcsúbeszédet mondhatta gimnáziuma, a North Miami Senior School tanévzáró ünnepélyén. Mint osztályelső, az orvosnak készülő Pelaez a tökéletes mintaképe annak az embertípusnak, akit nem volna szabad „kirúgni” az Egyesült Államokból. Nem véletlen, hogy majdnem 3000 diáktársa tüntetett kiutasítása ellen.

Néhány hónappal később, 2012 júniusában Obama elnök új irányelvet adott ki a Nemzetbiztonsági Hivatal számára, amely hatékonyan korlátozta a Pelaezhez hasonló emberek kiutasítását. Obama új előírásai alapján az amerikai kormánynak el kellene halasztania azoknak a 30 év alatti „tevékeny fiatal embereknek” a kiutasítását, akik 16 éves koruk előtt érkeztek az Egyesült Államokba, most járnak középiskolába vagy középiskolai végzettségük van, netán a hadseregben szolgálnak, és büntetlenek. A kormánynak inkább azokra kellene összpontosítania, akik nem dolgoznak, s akik esetleg már összeütközésbe kerültek a törvénnyel.

Obama új utasítása tavaly még csak ideiglenes törekvés volt az eddigi életük legnagyobb részét az Egyesült Államokban leélt fiatalok kiutasításának leállítására. Pelaez maradhatott az Egyesült Államokban, és ma a Dartmouth College ösztöndíjas hallgatója.

A maradás esélyét növeli majd az amerikai bevándorlási törvény jelentős reformja. Obama az egész országgal együtt a képviselőház döntésére vár. Csakhogy ennek útjában állnak a Republikánus Párt ultrakonzervatív szárnya, a Tea Party képviselői, akik az Államok déli határain ingázó mexikói drogfutárok hordáinak hihetetlenül eltúlzott rémképével tartják vissza a reformokat. „Minden egyes, a tanévzárón végzősként búcsúbeszédet mondóra jut száz másik, aki 130 fontot ( kb. 60 kg) nyom, mégis dinnyényi méretű vádlijuk van, mert 75 font (kb. 35 kg) marihuanát cipelnek át a sivatagon” – mondta egy júliusi interjúban Steve King iowai republikánus képviselő. Majd hozzátette: „Nos, egyúttal az ilyen emberek amerikai tartózkodását is legalizálnánk”.

Ez természetesen nem igaz, és Kingnek tudnia kell, hogy a bevándorlók nélkül az általa képviselt állam is szenvedne. „Iowában ők segítenek fenntartani az alapnépességet. A bevándorlók és a menekültek nélkül folyamatosan fogyna a lélekszámunk” – fejti ki Mark Grey, az Új Iowai Központ és az Észak-iowai Egyetem igazgatója. Szerinte a bevándorlók és a menekültek elengedhetetlenül szükséges munkaerőt, fogyasztókat és vállalkozókat jelentenek az állam számára.

Valóban, ez még az Amerika kellős közepén fekvő, messze nem határállam Iowában is így van, arról nem beszélve, hogy Steve King saját választókerülete, Északnyugat-Iowa számos óriási farmnak és húsfeldolgozó üzemnek ad otthont, amelyekben éppen ezek a nemrégiben érkezett bevándorlók dolgoznak nagy számban. És nem mindegyikük Mexikóból. „Az Iowában élő menekültek ötven különböző országból jöttek, és nagyjából kilencven különböző nyelvet beszélnek” –mondja Grey.

A vicc az, hogy King félelme éppen olyan időszakban keletkezett, amikor a korábbinál sokkal kevesebb mexikói bevándorló érkezik az Egyesült Államokba. „Az illegális bevándorlás a mexikói határon át a nullához közelít” – szögezi le Grey. Amerika a 2008-as válság óta a lelassult gazdasági növekedés miatt jóval kevesebb munkát kereső bevándorlót vonz, sőt a javuló mexikói gazdasági viszonyok miatt egyre többen térnek vissza hazájukba.

A bevándorlás mértéke a gazdaság egészének javulásával vagy romlásával csökken, illetve emelkedik, de Greys állítja, hogy a jövő bevándorlási kérdésére sokkal nagyobb hatással lesz egy másik probléma, nevezetesen a klímaváltozás. A szélsőséges időjárás következtében egyre gyakoribb áradások és súlyos aszályok emberi településeket pusztítanak el, s nehezebbé válik egészséges ivóvízhez jutni, az több tízmillió klímamenekültet „teremthet”. Az Egyesült Államoknak és más befogadó országoknak erre fel kell készülniük.

Christopher Martin az Észak-iowai Egyetem újságírás-professzora, a kommunikációelméleti tanszék megbízott vezetője. Ezt a cikket a Népszabadság számára írta.

El Salvador-i bevándorlók kitoloncolás előtt Texasban
El Salvador-i bevándorlók kitoloncolás előtt Texasban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.