A szíriai kormány hivatalosan is elfogadta azt az orosz javaslatot, hogy Damaszkusz helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyifegyver-arzenálját egy amerikai katonai csapás elkerülése érdekében – közölte kedden a szíriai külügyminiszter. Valíd Moallem elmondta, kormánya beleegyezett az orosz indítványba, hogy ezzel megelőzzék az amerikai agressziót, jelentette az MTI. Sőt Moallem később azt is elismerte: országa rendelkezik vegyi fegyverekkel, és befejezi a gyártását; Szíria részéről ez példátlan. – Rendkívül gyümölcsöző tárgyalásokat folytattunk tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki egy, a vegyi fegyverekkel kapcsolatos kezdeményezést javasolt, amelyet este el is fogadtunk –idézte az Interfax hírügynökség Moallem szavait. Moszkva nem csupán a vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezését, hanem ezt követő megsemmisítésüket is sürgeti, akárcsak azt, hogy Szíria teljes jogú tagként csatlakozzon a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW). Lavrov tájékoztatott, hogy hamarosan beterjesztik az ENSZ-ben és az OPCW-nál is az elképzelésüket, amelyen jelenleg is dolgoznak.

Moszkvai szakértői értékelések szerint a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá vonásának ügye az egyetlen, amely együttműködésre ösztönözheti az egymással feszült viszonyban lévő Oroszországot és az Egyesült Államokat. Ráadásul a hírek szerint ezek az erőfeszítések nem új keletűek. A Kommerszant az amerikai védelmi minisztériumhoz közel álló forrásból úgy értesült, hogy az USA már egy éve kezdeményezett ilyen össze fogást. Először Richard Lugar szenátor tavaly augusztusi moszkvai látogatásán vetődött fel ez a téma – írta a lap, amely szerint két terv is létezett. Az egyik értelmében Moszkva és Washington – Oroszország jelentős szíriai befolyására hagyatkozva – együtt semmisítette volna meg Damaszkusz vegyi fegyvereit, a másik szerint pedig Bassár el-Aszad elnök bukása után ugyancsak közös erővel vették volna ellenőrzés alá ezeket a raktárakat, hogy ne kaparinthassák meg őket a szélsőségesek. Az elsőt az oroszok elutasították, mondván, Szíria szuverén állam, és nem lehet ilyen feltételeket ráerőltetni, a másik sorsáról pedig nem közölt részleteket az informátor. Bár állítólag felkeltette Moszkva érdeklődését, könnyen lehet, hogy végül azt is elvetették, és így kerülhetett napirendre a harmadik, a nemzetközi ellenőrzésről szóló javaslat. Ugyanakkor Oroszország –miként külügyminisztere legutóbbi nyilatkozatából kiderül –továbbra is szorgalmazza, hogy nemzetközi békekonferencián rendezzék a szíriai válságot.

Peking üdvözli és támogatja Moszkva javaslatát Szíria vegyi fegyvereinek átadására és megsemmisítésére, amennyiben ezzel enyhíthető a jelenlegi feszültség és megelőzhető egy esetleges katonai csapás – derült ki a kínai külügyi szóvivő szavaiból. Az ukrán külügyminisztérium pedig cáfolta, hogy országa egy kikötőjén keresztül Oroszországból fegyvert szállítottak volna Szíriába. Ezzel a The Washington Post cikkére reagált a tárca.

Barack Obama amerikai elnök –magyar idő szerint keddre virradóra – lehetségesnek nevezte a katonai csapás elkerülését, ha „valósnak” bizonyul az orosz és szíriai indítvány, amely szerint Damaszkusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit. Az amerikai szenátus – szintén az orosz javaslatra hivatkozva – egyelőre elhalasztotta a támadás jóváhagyásáról mára kitűzött próbaszavazást. Obama, aki hétfőn hat nagy tévéállomásnak adott interjút, hogy indokolja a kilátásba helyezett katonai fellépést, „potenciálisan pozitív fejleménynek”, „potenciális áttörésnek” nevezte a javaslatot. De figyelmeztetett: azt fenntartásokkal kell fogadni. Hozzátette: Kerry külügyminiszter feladatul kapta, hogy tisztázza Oroszországgal, menynyire komoly a javaslat. Szavai szerint az amerikai kormány nem akarja, hogy egy pusztán megakasztó vagy késleltető taktika csökkentse a Szíriára nehezedő nyomást. – Fenn kell tartanunk a nyomást, ezért holnap ennek ellenére beszélek a nemzetnek arról, hogy ezt miért tartom fontosnak – mondta a CNN-nek az elnök. Az amerikai elnök úgy vélekedett: Aszad rezsimje nem rendelkezik megfelelő katonai képességekkel ahhoz, hogy amerikai katonai fellépés esetén hitelt érdemlő válaszcsapást mérjen az Egyesült Államokra. Obama ezzel Aszad szavaira reagált. Egyben bevallotta, hogy vannak kételyei a katonai beavatkozás kongresszusi támogatásával kapcsolatban.

– Nem mondanám, hogy biztos vagyok benne – mondta. Azt is elismerte, még nem döntötte el, hogy a kongresszusi elutasítás esetén elrendelné-e Szíria megtámadását. Úgy vélekedett, hogy a washingtoni törvényhozásnak is időre van szüksége annak megértéséhez, ami Szíriával kapcsolatban történik, s kijelentette, hogy „hetekre gondol”. Franciaország eközben határozattervezetet terjeszt be az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé Szíria vegyifegyver-készletének felszámolásáról, „súlyos következményeket” kilátásba helyezve arra az esetre, ha Damaszkusz ellenállna –közölte Laurent Fabius külügyminiszter. A tervezet felszólítja Szíriát: hozza nyilvánosságra, milyen vegyi fegyverei vannak, helyezze nemzetközi felügyelet alá, és szerelje le azokat. A tervezethez David Cameron brit miniszterelnök esti bejelentése szerint London és Washington is csatlakozott. De Moszkva elfogadhatatlannak nevezte.

– Magyarország kész vegyvédelmi szakértőket küldeni Szíriába, ha a fegyverek nemzetközi átvételére és megsemmisítésére sor kerül – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az EU szintén kész részt venni ebben –hangsúlyozta Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Vírusokat és parazitákat hordoznak a menekültek

A szíriai háborús állapotok miatt folyamatosan romlik a menekültek közegészségügyi állapota. Szírián belül 4,5 millió ember települt biztonságosabbnak hitt régióba, ugyanakkor 2011 óta kétmillióan a környező országokban –Libanonban, Jordániában, Törökországban és Irakban – kerestek menedéket. A tömeges migráció újraírja a betegségek eddigi elterjedésével kapcsolatos ismereteket. Jordániában az utóbbi években alig néhány tuberkulózisos esetet találtak, a menekültek nyomán azonban jelentősen megugrott a betegek száma. A New Scientist szerint a táborokban egyre több a hepatitiszes, mind gyakoribbak a tüdő- és a bélfertőzések. Az egysejtű parazita által okozott leishmaniasis betegség is sűrűn előfordul a térségben. (A fertőzött légy csípését követően bőrfekélyek alakulnak ki, amely súlyos formában akár halálhoz is vezethet.) A szintén parazitához köthető schistosomiasis (vérmétely) betegséget korábban szinte teljesen felszámolták a térségben, azonban a menekültek körében egyre jobban terjed a vérvizeléssel járó kór. Az Arabfélszigeten eddig közel ötvenen haltak meg a MERS vírus következtében. A közel-keleti légúti megbetegedésnek nevezett halálos betegség első áldozata (2012-ben) egy jordán volt. Virológusok attól tartanak, hogy a vírus a legyengült menekültek körében nagyon gyorsan elterjedhet. Szerencsére a menekülttáborokban a gyerekek oltására jut vakcina – 98 százalékukat be oltották kanyaró és gyermekbénulás ellen. Nem ez a helyzet Szírián belül – az ország északi részén idén júniusban kanyarójárvány söpört végig. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO illetékesei szerint hiába számolnak fel egy adott országban egy betegséget, ha a szomszéd államban újra felüti a fejét. Ha az emberek oltására nem jut hatóanyag, miként jutna az állatok kezelésére? A kétségbeesett gazdák, amíg lehet, külföldön próbálják eladni állataikat. A maradók között egyre több a veszett állat, a tuberkulózissal fertőzött példány. A szarvasmarhák bőrcsomósodáskórnak nevezett betegsége Szíriából kiindulva valamennyi környező országba eljutott – az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO illetékesei az előbbi esetek miatt attól tartanak, hogy súlyos állategészségi járvány indulhat el. (Ötvös Zoltán)

Lebombázott ház Ariha észak-szíriai városban. A támadással a kormányerőket vádolják