Elsődlegesen autóversenyekre használják a magyarországi pályákat, de sok más eseménynek is otthont adnak.

All the News That’s Fit to Print – olvasható 1896 óta a The New York Times címoldalának felső bal sarkán. E mottó vált az idők során a nemzetközi újságírás és lapszerkesztés szakmai etikájának fő szabályává. A „Minden hír, ami megjelenésre érdemes” hitvallásban a hangsúly a megjelenésre érdemes mondatrészben található. Vajon lapjuk szeptember 2-i számában megjelent Szekérkerék a medenceparton című Szőcs Levente jegyzette riport megüti-e a fenti mércét? Kétlem.

A katalán egy régi európai nép, a Pireneusok és a Földközi-tenger között él. Eredetünk a Karoling Birodalom koráig, több mint ezer esztendőre nyúlik vissza, s a katalánok kis országa azóta is mindig a nagyobb hatalmak ütközési pontja, különféle népek találkozásának színtere, híd Európa és a mediterrán térség között. Nyelvünk, a katalán nyelv átnyúlik Katalónia adminisztratív határain, s kilencmillió európai beszéli. Katalán népi identitásunk a kultúrában és nemzetközi nyitottságunkban gyökerezik. Fővárosunk, Barcelona élénk mediterrán metropolis, egyaránt bölcsője a gótikus és a modernista építészetnek, valósággal mágnesként vonzott számos európai művészeti irányzatot a XIX., a XX. és a XXI. században is.

Nagy port kavart kedden Kövér László rendeleti kormányzásról az InfoRádió Aréna című műsorában tett nyilatkozata. A házelnök a rádióban azt mondta, „azt tartanám normálisnak – függetlenül attól, hogy milyen kormányok lesznek –, hogy ha a parlament csak a legalapvetőbb szabályok, garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak.”

Egyre nagyobb veszélyben vagyunk a neten, mert mind több védelem nélküli mobileszközzel csatlakozunk az internetre. Ma már a wifi-hálózatokon is a támadások célpontjai vagyunk, s egyenesen tragédia, hogy a ránk leselkedő veszélyekről mit sem tudunk.

Szigetvár török általi bevételének 447. évfordulóján a baranyai település – egykor dzsámiként szolgáló – belvárosi katolikus templomában Erdal Salikoglu isztambuli orvos arról beszélt a helybélieknek, hogy miért fordította le török nyelvre Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Ebből már mindenki sejtheti, hogy Erdal Salikoglu a török–magyar barátság misszionáriusa.

Távozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól Mátrai Gábor (képünkön) hírközlési elnökhelyettes. Mátrai, akit Szalai Annamária vitt magával a hatóságba, a múlt héten még bejelentette, hogy megállapodtak a mobilcégekkel, hogy egy átfogó frekvenciaharmonizáció keretében 2022-ig meghosszabbítják a jelenlegi szolgáltatók frekvencialicenceit, valamint, hogy ebből százmilliárd forint bevétele származik az államnak.Minderre azt követően került sor, hogy az elnökhelyettes áprilisban még kardot rántott a mobilcégek ellenében.

A home gombon elhelyezett ujjlenyomat-olvasóval azonosít az új iPhone 5S, de megjelent a középkategóriás modell is. Ez sokak jóslatával ellentétben nem a négyes modell gyorsabb generációja lesz, hanem egy újracsomagolt iPhone 5 modell 5C típusnéven. Nagyvonalú gesztus az Appletől? C, mint color. Phil Schiller, a cég egyik géniusza mutatta be San Franciscóban az új színeket: sárga, zöld, kék, fehér és piros telefonok lesznek elérhetők. Az 5C az a középkategória, amelytől az Apple az eladások drasztikus növekedését várja és azt, hogy visszaszereznek majd valamit a piaci részesedésükből, amelyet az Android térhódításával elvesztettek.

Michel Platini, az UEFA elnöke meglepetten tekintett körbe kedd este a Puskás Ferenc stadionban, mert fél órával a találkozó kezdete előtt alig látott nézőt a hatalmas létesítményben. Nem mondom, máskor sem roskadoznak a lelátók, mégis eltűnődött az ember, hogy az Ebrendezési pályázat bejelentésének napján néhány szektor úgy festett, mint a régóta használaton kívül lévő felső karéj. Bukarest megtette hatását... Olyannyira, hogy a megjelentek között is akadt, aki azt mondta a magyar–észt vb-selejtezőt megelőzően: „Meglehet, jobban járnánk, ha a román–törököt néznénk.”

Közreműködtem egy Schiele-reprodukció beszerzésében, és ez négy éjszakámba tellett. A világhálón ugyan egymást érik a küldőszolgálatok, kaphatók gyönyörű térdelő, fekvő és összekuporodó nők, párok és anyák minden változatban, rendelhetők vászonra, papírra, sőt alumíniumra nyomva, csak a Hasonmást nemigen kínálják.

Csak egy kávét kér, de azt láthatóan nagyon. Fáradt, mert rövid volt az előző éjszaka, hiszen este még koncertje volt. De Ivri Lider, az izraeli pop egyik, ha nem a legnagyobb csillaga nem panaszkodik. Szülei szerették volna, ha egy kibucban született, de már Tel-Avivban nevelkedett fiuk zenélne, így jött a zongora. Bár már hétévesen zenekarosdit játszottak a barátaival, őt akkor még nem ez csábította. Kosárlabdázó akart lenni, egy jó csapatban játszani – emlékezik, de egy kicsit sem bánja, hogy másként alakult a sorsa.

Egy hete jelent meg Csáki Judit könyve Alföldi színháza – Öt nemzeti év címmel. A Libri kiadó már az utánnyomást intézi – derült ki a kötet keddi sajtóbeszélgetésén. Alföldi úgy véli, színháza művészileg, társadalmilag és politikailag is társadalmi tényezővé vált az országban, majd hozzátette: „Most már kijelenthetjük azt is, politikai okokból nem folytathatom a színházvezetést.”

A színpadok tökéletesek, a lányok gyönyörűek, az autók is csodásak, a hangulat mégsem túlságosan emelkedett, mert az európai eladások esne.

Néhány hét alatt harmadával csökkent az idén betakarított gabonák ára. A búza kilójáért hatvan helyett már csak 40-45 forintot kell fizetni. Ettől függetlenül hónapokat kell várni, mire az árcsökkenést a boltokban is érezni lehet majd.

Új nagyágyú szállt be az osztrák választási küzdelmekbe három héttel a szeptember 29-i parlamenti választások előtt. A felmérések szerint az emberek egyetlen élenjáró politikust sem különösebben szeretnek: bár a listavezető kancellár, Werner Faymann messze előbbre jár a többieknél, rá is csak a szavazók legfeljebb 20 százaléka voksolna.

Születése óta a fado veszi körül Joana Amendoeirát, aki most e műfaj újjászületéséhez is hozzájárul. „Mindig portugál zene szólt otthon, főleg fado. A testvéreimmel együtt mi is hamar megszerettük, és tessék: belőlem fadoénekesnő lett, a bátyám, Pedro portugál gitáron kísér engem” – meséli a Népszabadságnak a 31 éves Joana, aki pénteken és szombaton újra Budapesten lép fel. Sorsszerűen alakult tehát a kapcsolata a jellegzetes portugál dallal, nem véletlenül: a fado (ejtsd: fádu) név a latin fatum, azaz sors, végzet szóból származik.