Mit sem sejtünk a veszélyekről
Európa legnagyobb techshowján, a berlini IFA kiállításon elhangzott felmérés egyik igen meglepő adata, miszerint tavaly a fejlett térségekben átlagosan 3,5 internetre csatlakozó okostelefon, tablet, laptop stb. jutott egy felhasználóra, ez a szám az okostévék és a játékkonzolok elterjedésével idénre 4,5-re emelkedett. Egyre többen vannak, akik teljes értékű virtuális életet élnek, ám alig vannak tisztában azzal, hogy az interneten töltött minden percben hackerek lesik a pénzüket és a gépük titkos adatait – mondja Szergej Novikov, a Kaspersky Lap egyik vezető kutatója, aki a cég alapítóival együtt Moszkvában figyeli a net alvilágát: országukban tevékenykedik a virtuális világ legtöbb rosszfiúja.
Ma még digitálisan utalunk, holnap az NFC, rövid hatótávolságú rádiós kommunikációs szabvány révén egyetlen érintés nélkül fogunk fizetni. Ma még csak okostévéket nézünk, holnap már a telefonnal vezéreljük a funkcióit, s egy kattintással vásárolunk meg filmet, olvasnivalót vagy bármilyen információt. Az autónk ma még offline számítógépek sokaságával van tele, nincs már messze azonban, amikor teljes összeköttetésben lesz az internettel, s a gyár vezérelni tudja, ám rosszabb esetben a hackerek vehetik át felette az irányítást.
A Kaspersky egyik kutatásában nemrég 19 országban kilencezer embert kérdezett meg szokásairól, s megdöbbentő adatok derültek ki: még mindig minden tizedik ember írja fel papírra a jelszavát, 35 százaléka soha vagy alig változtatja meg a jelszavát, s a legtöbb helyen ugyanazt a kulcsot használja, s ezek után talán csoda-e, ha kiderül: 35 százalékuk esett áldozatul valamilyen támadásnak. – Utóbbi aránya akár lényegesen magasabb is lehet, ugyanis sok támadásról a felhasználó nem is értesül mindaddig, amíg kézzelfogható kára nem keletkezik – teszi hozzá Vartan Minaszjan, a Kaspersky egyik vezető mérnöke.
A hackerek célkeresztjébe került mobileszközök legtöbbje nem kap semmilyen szoftveres védelmet, pedig a mobiltelefon van csak igazán tele érzékeny személyes és üzleti információkkal. 2004–2010 között még mind össze 1160mobilra készült rosszindulatú szoftvert azonosítottak, mára 51 477-et. Ezek érkezhetnek SMS-ben, ingyenes appokkal és a mobilböngészés során is. 98-99 százalékuk Androidra íródott. Ami persze nem azt jelenti, hogy az Apple gépek használói ne lennének veszélyben: a Flashbac névre hallgató Mac-trójai több mint hétszázezer Mac OS-t futtató gépet fertőzött meg a világon, s Vartan figyelmeztet: azzal, hogy ezek a gépek egyre divatosabbá válnak, rá adásul a tehetős felhasználók körében, mindinkább a hackerek céltáblái.
– A vírusvédelem önmagában semmit sem ér. Még az sem, ha a PC-n teljes körű védelmet használunk, ha közben az okostelefon és a tablet védtelen. Ezek a készülékek folyamatos kapcsolatban vannak egymással, ezért összehangolt védelmükre van szüksége annak, aki több eszközt használ, s a felhőben is dolgozik – magyarázza a szakember. Erre a kihívásra válaszul alkotta meg a Kaspersky a Multi Device-megoldását.
A hatékony védekezéshez ugyanakkor a felhasználó is kell, mert a legtöbb támadás reklámokkal, vonzó bannerekkel érkezik, amelyre a felhasználó rákattint. Sok támadás apellál a hiszékenységre, hogy feldobja egy érdekes videó megtekintésének a lehetőségét, majd a kattintás után egy képernyő közli, hogy az csak egy speciális lejátszó megtekintésével lehetséges. – A tájékozatlanok bedőlnek a trükknek, kattintanak, s maguk töltik le a kémprogramot a gépükre, amely ezt követően minden jelszóbeírást regisztrál, s továbbküld a bűnözőknek –magyarázza a Kaspersky szakértője. Az adathalász honlapokat még mindig rengetegen nem ismerik fel – erre sok a példa Magyarországon is –, de az Apple-felhasználók jelszavát is rendszeresen megpróbálják hamis honlapokkal kicsalni. Amióta a netes tartalomért fizetünk, azóta a pénzünk nincs biztonságban.
– Amíg csak olvasgatjuk a híreket a kávézók wifi-hálózatán, nincs baj. De ha elkezdünk facebookozni, levelezni, netán banki átutalásokat végrehajtani, immár nyílt hálózaton küldözgetjük a jelszavainkat, azonosítóinkat, ez már titkosítás nélkül nem veszélytelen. Hamarosan azonban a Kaspersky piacra dobja az ilyenkor használható, mobileszközökre készített VPN titkosító megoldását, amivel ki tudjuk küszöbölni ezt a veszélyt, amennyire csak lehet – mondja Vartan Minaszjan.
Vészes számok
- A felhasználók öt százaléka vesztette el okostelefonját az elmúlt egy évben.
- Hat százalékuktól már lopták el a telefonját.
- Kétszázezer új kártevőt regisztrálnak naponta.
- 37,3 millió felhasználó vált adathalász-támadások áldozatává.
