Zöld út az ENSZ-ellenőröknek

Szíria beengedi a múlt szerdai vegyi fegyveres támadások helyszínére az ENSZ szakértőit – jelentette be tegnap Damaszkuszban az állami média. Az ENSZ a maga részéről közölte, hogy a szakértők már ma, vagyis augusztus 26-án megkezdhetik a vizsgálatokat. A damaszkuszi döntés nem sokkal azután született meg, hogy egy amerikai tisztségviselő azt mondta: „kevés a kétség”, hogy a szír elnök, Basár el-Aszad hadseregének az egységei támadtak ideggázzal a felkelőkre. Oroszország, Szíria egyik fő szövetségese üdvözölte a damaszkuszi döntést, ám óvott az elhamarkodott következtetésektől és az egyoldalú lépésektől. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő szerint Barack Obama még nem döntött a válaszról, de mint ismert, a vegyi fegyverek bevetése a nyugati hatalmak körében az a határ, az úgynevezett „vörös vonal”, amelyet a rezsim nem léphet át anélkül, hogy a külföldi beavatkozást kockáztatná. Legalábbis az amerikai elnök tavaly egyértelműen így fogalmazott.

Bár kezdetben a francia és a brit diplomácia tűnt a legharciasabbnak, a hét végére az Egyesült Államok is felzárkózott szövetségesei mellé. Obama már pénteken felkérte a Pentagont, hogy minden eshetőségre kész forgatókönyvekkel álljon elő, beleértve a katonai fellépés lehetőségét is. Ennek részeként még egy amerikai hadihajót, az USS Ramage-et is a Földközi-tengerre vezényeltek. A robotrepülőgépekkel felszerelt rombolónak eredetileg a USSMahan feladatkörét kellett volna átvennie, de a haditengerészet úgy döntött, a Mahan is marad a Ramage érkezése után, így a USS Gravelly és a USS Barry társaságában már négy amerikai hadihajó cirkál a Földközi-tengeren. A rombolók mindegyikén vannak Tomahawk robotrepülőgépek és szárazföldi célpontok ellen bevethető rakéták is.

A CNN eközben arról írt, hogy a Pentagon felfrissített egy listát azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai légierő csapást mérhet egy esetleges katonai beavatkozás alatt. Mindenki hangsúlyozza, hogy felkészülési parancs még nincs, mindössze annyi történik, hogy a Pentagon lehetőségeket tár Obama elé, akárhogy is döntsön később az elnök. Amerikai politikusok is óvnak az egyoldalú lépésektől: akármilyen akció is készül Szíria ellen, annak nemzetközinek kell lennie, politikailag és katonailag is – idézte a Reuters Jack Reed demokrata szenátort.

A szír felkelők azt állították, hogy szerdán a damaszkuszi támadás következtében 1300 ember vesztette életét, köztük sok gyerek is. A szakértők többsége valószínűsíti, hogy ideggáztámadás történt, Aszadék viszont tagadják, hogy ők követték el az akciót, szerintük a felkelők vetették be a vegyi fegyvert. Szombaton a francia humanitárius szervezet, a Médecins sans Frontiéres bejelentette, hogy orvosai szerda óta 3600, idegmérgezés tüneteit produkáló beteget kezeltek Szíriában. Az áldozatok közül eddig 355-en haltak meg. Obama szombat este telefonon beszélt David Cameron brit kormányfővel a helyzetről. A kiszivárogtatott információk szerint a két politikus kemény választ ígért Szíriának, ha bizonyosságot nyer, hogy a rezsim vegyi fegyvert vetett be a felkelők ellen. Óvott azonban bármilyen beavatkozástól a szír kormány: Omran Zoabi szíriai tájékoztatási miniszter vasárnap egy libanoni televíziónak azt mondta, egy esetleges támadás csak káoszt hozna, és az egész Közel-Keletet lángba borítaná.

Damaszkusz érdeke, hogy együttműködjön az ENSZ-szel – Korlátozott amerikai támadás jöhet

A következő napokban dőlhet el, hogy fordulópontot hoz-e a szíriai polgárháborúban a szerdai vegyifegyver-támadás. Ám valódi megoldás nem lesz, az amerikaiak legfeljebb limitált katonai beavatkozásra lesznek hajlandók – fogalmazott lapunknak Daher Rashed, az ELTE arab tanszékének oktatója.

A libanoni származású szakértő úgy véli, nem az Aszad-rezsim áll a szerdai vegyi fegyveres támadás mögött. Teljesen logikátlan lenne, ha a damaszkuszi kormány néhány nappal az ENSZ ellenőreinek érkezése után ilyen akciót követne el. Katonailag sincs értelme, hiszen Aszad egységei most jobban állnak, mint a felkelők, napról napra számolják fel a lázadók állásait. Megkockáztatja, hogy civilek ellen vegyi fegyvereket akkor „szokás” bevetni, ha a cél a teljes megfélemlítés, ám ilyenkor az áldozatok száma több tízezres.

A néhány száz civil halott csak arra jó, hogy a nemzetközi közösség felháborodását felkeltse. Rashed ezért úgy véli: az akciót vélhetőleg olyan erők követték el, amelyeknek a nemzetközi beavatkozás kiprovokálása áll érdekében. Lehetséges, hogy nem a kormány és nem is az ellenzék, hanem az al-Kaidához köthető terrorista csoportok, amelyek ideig-óráig az ellenzék pozícióját szeretnék erősíteni.

– Damaszkusz érdeke, hogy együttműködjön a nemzetközi közösséggel, és Oroszország is erre utasította őket.

A szíriai kormány még fegyverszünetre is hajlandó arra az időre, amíg az ellenőrzés zajlik. Kérdés, hogy az ellenzék hajlandó-e erre, és kész lesz-e odaengedni a fegyverszakértőket a támadások helyszínére – feszegette lapunknak nyilatkozva Rashed. Azt a szakértő is elismeri, hogy nem fogják tudni megállapítani, vajon a vegyi fegyvereket melyik fél vetette be, de azt igen, hogy honnan származnak, szíriai raktárakból kerültek-e elő, vagy máshonnan.

Rashed ugyanakkor úgy véli: ha az Egyesült Államok be akar avatkozni, akkor most adódik a lehetőség. A legnagyobb valószínűsége egy ENSZ-felhatalmazás nélkül indított, limitált, tengerről végrehajtott rakétatámadásnak van katonai objektumok ellen. Ezzel megerősítenék az ellenzéki erők pozícióját, de semmiképp nem lenne olyan erejű, amely megdöntené az Aszad-rezsimet.

Ehhez ugyanis Moszkva beleegyezése is kellene, Oroszország pedig semmiképp nem fogja feladni szövetségese támogatását.

Az amerikaiak elszántságát azonban csökkentheti Irán fenyegetőzése. Hiába került hatalomra Haszan Rohani személyében egy új, elődjénél békülékenyebb elnök, a teheráni külpolitikát továbbra is az ajatollahok határozzák meg. Iránnak megvannak a lehetőségei, hogy keresztbe tegyen Amerikának: lezárhatja például a Hormuzi-szorost, vagy szövetségesén, a Hezbollahon keresztül támadást indíthat Izrael ellen. A szíriai beavatkozással kapcsolatban egyébként is erősek az amerikai kételyek. A második Öböl-háborút 2003-ban arra hivatkozva indították, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, de ez nem bizonyult igaznak. Az ország azóta széthullott, naponta sújtják merényletek. Reális a veszély, hogy Aszad bukása esetén Szíria is az al-Kaidához közel álló terroristák kezébe kerülhet. Ezt sem Washington, sem Moszkva nem szeretné. (Inotai Edit)

Házilagosan barkácsolt gázmaszkok Damaszkuszban: csak magukra számíthatnak
Házilagosan barkácsolt gázmaszkok Damaszkuszban: csak magukra számíthatnak
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.