'Már tudják, mit csinálunk'
A telefonhívások és internetes üzenetváltások kikémlelésére, a terrorizmus elleni harc jegyében űzött globális adathalászatra alkalmas kémprogram esetében egyelőre nem tudni, hogy az egyes vagy a többes szám használata a helyes. A német kormány ragaszkodik ahhoz a változathoz, hogy két Prizma létezik. Egyet kizárólagosan az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kezel, míg a másik hasonló nevűt NATO-keretekben, az afganisztáni ISAF-műveletekben érdekelt tagállamok használják.
Az „egy vagy kettő” azért lényeges kérdés, mert a német sajtó arról ír, nem állja meg a helyét azon állítás, hogy ha tényleg két rendszer létezik, akkor a Prizma I. és II. között nincs átjárás. A lapok szerint igenis van, s inkább egy, mint két program fut ugyanazon névvel. Vagyis német polgárokról gyűjtött adatok is bekerültek az amerikai titkosszolgálat gigantikus adatbázisába. A Prizma létezését – az NSA más műveleteihez hasonlóan – a sorsára Moszkvában várakozó volt amerikai hírszerzési elemző, Edward Snowden fedte fel.
Merkel pénteken azt állította, nincs tudomása arról, hogy a német titkosszolgálatok német polgárokról töltöttek volna fel információkat az NSA Prizmájába. Az ügyben vizsgálat folyik, mindenesetre a kancellár bejelentette, európai szintű adatvédelmi rendelkezést szeretne, hogy a jövőben mindenféle kétséget kizárjanak az illegális adathasználat kapcsán – derül ki a Welt Online tudósításából.
Titkosszolgálati szakértők azt hangoztatják, hogy a Prizmából egy létezik, s az legalább öt programból álló rendszer. A Marina a lekövetett internetes adatforgalmat, a Mainway a vezetékes és mobiltelefon-beszélgetéseket fürkészi, a Nucleon az internetes telefonbeszélgetések, például a Skype-hívások rögzítésére szolgál. A Pinwale az e-maileket, a Dishfire pedig a közösségi weboldalakat vizslatja – írta a Bild Zeitung. A globálisan felszívott adathegyeket későbbi felhasználásra raktározzák.
A német védelmi minisztérium azt közölte, hogy a Bundeswehr Észak-Afganisztánban (ahol korábban a magyar katonai kontingens is szolgált német parancsnokság alatt – a szerk.) 2011 óta rendszeresen használta az amerikaiak által fejlesztett és üzemeltetett Prizmát. A Bundeswehr észak-afganisztáni törzsénél bizonyos termekbe csak amerikai személyzet léphet be, és a számítógépes rendszert is kizárólag amerikaiak kezelik – írta a Reuters a német védelmi tárca egyik magas rangú illetékesére hivatkozva.
Az elmúlt több mint harminc hónapban rutineljárásnak számított, hogy mielőtt a német egységek őrjáratra indultak, lekérdezték a Prizma-rendszerből, hogy vannak-e bombamerényletekre, csapdákra, tálib csapatmozgásokra utaló katonai felderítési információk. Közben megszólalt Keith Alexander tábornok is, az NSA főnöke. Meglehetősen hűvösen reagált arra, hogy a német közvélemény felháborodással fogadta a szövetségesekre is kiterjedő, globális amerikai kémprogramok létezését.
– Nem mondunk el a szövetségeseinknek mindent arról, hogy mit és hogyan csinálunk, mostantól azonban már a németek is tisztában vannak ezzel – idézte a Focus Online a négycsillagos generálist, aki részt vett a coloradói Aspenben megrendezett biztonsági fórumon. Alexander a fürkészőprogramok működtetését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok a szeptember 11-i terrormerényletek nyomán megfogadta: többé ilyesmit nem enged meg. Állítása szerint az adathalászattal több terrorakciót sikerült megakadályozni, s az így beszerzett információkkal más államok terrorellenes küzdelmét is segítették. Konkrétan Németországot, Franciaországot és Dániát nevesítette a katonai hírszerzésben tekintélyes pályát befutó 61 éves tábornok, aki 2005 óta az NSA-t, 2010 óta pedig az USA haderőinek kiberháborús parancsnokságát is irányítja.
Snowden kapcsán csak annyit mondott, hogy a leleplezések nehezítik a titkosszolgálatok munkáját. Ugyanakkor nem zárkózott el attól, hogy a jövőben az NSA helyett például a távközlési cégek raktározzák a hatalmas adatbázisokat. Ehhez azonban úgy kell megváltoztatni a hatályos törvénykezést, hogy az érintett vállalkozásokat kötelezzék az adatok megőrzésére. A CNN tudósítása szerint elismerte, az NSA-nak és az amerikai kormányzatnak bővebben kellene tájékoztatnia a közvéleményt a kémprogramok működtetésével kapcsolatban. Például annak a tévhitnek az eloszlatása érdekében, hogy az NSA főnöke az íróasztalánál ülve bárki telefonbeszélgetésébe belehallgathat.
Átláthatóságot akarnak az óriáscégek
Több tucat amerikai technológiai óriás cég, a többi között az Apple, a Google, a Facebook, a LinkedIn, a Yahoo!, a Microsoft és a Twitter arra kéri az amerikai kormányzatot, fedje fel a nemzetbiztonsági ügyeket érintő adatgyűjtési gyakorlatát – áll a Barack Obama amerikai elnökhöz, Eric Holder igazságügy-miniszterhez és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatójához, Keith Alexanderhez írt levelükben. A vállalatok azóta próbálják bizonygatni függetlenségüket, hogy Edward Snowden, az NSA volt külsős munkatársa leleplezte az ügynökség megfigyelési és adatgyűjtési módszereit. E cégek is gyanúba keveredtek: nem világos, mennyi információt adtak át felhasználóikról a kormánynak.
Alexander a levéllel kapcsolatban elmondta, nyitott az ötletre, bár nagyon át kell gondolniuk, mit hozhatnak nyilvánosságra az NSA munkájának veszélyeztetése nélkül. Rámutatott: a cégeket törvények kötelezték az adatok átadására, nem volt választásuk. Egyes vállalatok – közöttük az Apple és a Facebook – júniusban megegyeztek a kormánnyal, hogy néhány információt nyilvánosságra hozhatnak arról, hány megkeresést kaptak a kormányszervektől. A publikálható adatok azonban erősen korlátozottak: csupán egy féléves időszakról közölhetnek adatokat, s ezekből nem derül ki, hogy kikről és milyen megfigyelési célból kértek információt. (Nol.hu)
Nyomást gyakorol Obama útjával az USA
Washingtoni sajtóértesülések szerint az amerikai kormányzat azt fontolgatja, hogy lemondja Barack Obama elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő őszre tervezett moszkvai találkozóját, válaszul arra, hogy Oroszország fontolóra vette a titkos amerikai adatgyűjtést kiszivárogtató Edward Snowden ideiglenes menedék iránti kérelmének teljesítését. Ezt hivatalosan nem erősítették meg. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője szerint nincs változás abban a tervben, hogy Obama elutazik a szentpétervári G20-as csúcsra. Hozzátette: más új közölnivalója nincs az úttal kapcsolatban. Oroszországban szeptember elején tartják meg a G20-as országcsoport állam- és kormányfői találkozóját.
Ehhez kapcsolódva tervezik a moszkvai Obama–Putyin-találkozót is. Sajtóértesülések szerint az esetleges lemondás felvetődése mögött nem csupán az Egyesült Államokban súlyos törvénysértéssel és kémkedéssel vádolt Snowden ügye keresendő. Washington elégedetlen azzal is, hogy Oroszország már többször megakadályozta a szíriai rezsim elleni nemzetközi diplomáciai lépéseket, és támogatja Bassár el-Aszad rendszerét. Csalódását jelezte az amerikai diplomácia amiatt, hogy ötéves börtönre ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzékit. Az Obama–Putyin-találkozó lemondása azonban tovább élezné a két vezető amúgy is feszült viszonyát, és megnehezítené a közeledést a kapcsolatokat mérgező kérdésekben. (MTI)
