A beavatás ígérete, a várakozás izgalma – nem vagyok egy színházőrült, kívül állok a szakmán, előadásokra is ritkán járok, de azért évtizedekre visszamenően és fényképpontosan tudom felidézni ritka színházi katarzisaimat.

Édesapja építész volt, nyolc testvér közül egyedül ő tanulhatott tovább. A trencsényi mamát a tízes években ismerte és szerette meg. El nem vehette, amíg el nem végezte az iskolát, és a hét testvérről is ő gondoskodott. A mama nem várt, megházasodott. De három évre rá elvált, és hozzáment végül a papához. Két lányuk született, ám rögtön ezután, 1929-ben a papa meghalt.

Meg kell hagyni, a pljeskavica kitűnő. Ha az ember elvonatkoztat a zajtól, a bűztől, és felemelt fejjel, a lába alatt sorjázó hányás- és koszfoltokra ügyet sem vetve úgy dönt, hogy kiül a Blahán a kis montenegrói étkezde teraszára, pikáns ízélményben lehet része.

Magánháznál szálltunk meg egy ciprusliget közepén, kipakoltuk a kocsiból a cuccokat, azt terveztük, hogy főzünk, kajálunk, és csak aztán megyünk le a vízhez. A slambuc tűnt kézenfekvőnek, hoztunk a csomagtartóban tésztát, krumplit, szalonnát, Liza viszont a puliszka mellett érvelt, kukoricalisztet, juhtúrót vehetünk a közeli Farmer’s Marketen – így hívták előkelően a helyi piacot.

Kettőn áll a vásár. A bűn és a hatalom vására is. A bűnhöz is, a hatalomhoz is ketten kellenek: az elkövető és az áldozat, a hatalom ura és alávetettje. Az áldozat nemcsak elszenvedi az elkövető erőszakát, hanem bizonyos értelemben együtt is működik vele: partnerévé válik, amennyiben viselkedésével, veleszületett vagy helyzeti adottságaival hozzájárul ahhoz, hogy áldozat legyen belőle.

A családi hagyomány szerint a Ferenc körút 39.-et, a négyemeletes bérházat, ahol felnőttem, egy magas rangú katonatiszt építtette. Így tudta a nagymamám és így mesélték anyámék is. Amiben persze nem is lett volna semmi meglepő, hiszen a Tűzoltó utca és a körút sarkán álló épülettől pár lépésre volt csak az Üllői úti laktanya (kezdetben Mária Terézia, gyerekkoromban már Kilián néven), és a Tűzoltó utcai oldalon még ott sötétlett a hajdani lovarda is – igaz, akkoriban épp a város legnagyobb bútorbizományijának kacatjaival volt tele.

Egy éve még csak mutatóban volt olyan kiadó – például a Kossuth –, amely a nyomtatott mellett az e-könyv-piacra is kivitte egy művét. Az idén már a könyvhéten is megjelentek az e-könyvek.

Az abaújkéri Wesley János iskolának három disznója van, közülük az egyik nemrég megfialt. Hajnal volt, az igazgató urat azonnal riasztották, ő pedig kocsiba ült. Egy szegényiskolának ugyanis nagy kincs az a disznó, amelyik jó anyaként kilencet fial. Volt közöttük sok rózsaszínű és néhány egészen barna bőrű. Nincs abban semmi különös, ha egy szegényiskolában, ahol a tanulók mintegy kilencven százaléka cigány, néhány barna bőrű malac is születik.

Mühldorf számomra egyszerre tragédia, s remény. Iszonyú, mert 1944-ben e bajor kisváros határában egy eszelős náci hadiipari programnak több ezer, köztük sok magyar zsidó rabszolgamunkás esett áldozatul – mondja Alpár Vera, a Gyermekmédia Egyesület vezetője.

Már az eldugott baranyai falvak lakossága is megindult nyugatra munkát találni - ahogy Kétújfalun is kiderül.

Már régóta nem az a kérdés a paksi atomerőmű (általánosabban: az európai nukleáris reaktorok) építésével kapcsolatban, hogy olcsó lesz-e az új blokkokban termelt energia, hanem inkább az, hogy hogyan lehet lenyeletni az állammal (az adófizetőkkel) az atomáram horribilis felárát – erre az egybehangzó megállapításra jutottak a Paksi bővítés – Kényszerek és kockázatok című budapesti konferencia előadói. Köztük volt a cseh kormány korábbi szakminisztere is, aki különösen érzékletessé tette, hogy mibe „mászik bele”, aki mostanában nukleáris beruházásba kezd.

Nem tudom, hogy Dante személyes tárgyai közül megvan-e még valami Ravennában. Nyilván nincs, de az a ládika biztosan, amelyben csontjait a helyi ferences barátok elrejtették, s amelyet aztán 1865-ben találtak meg, a franciskánus kolostor felújítása közben.

Van az a kedves találkahely, egy illúziónyi Provence a Nagykörút zajában, a Nyugatitól a négyes-hatos villamos vonalán a Duna felé tartva. Ahol egy lila bicikli pihen letámasztva a járdán. Ahol a Levendula felirat alatti kis fehér padon málnaízű csókok csattannak. Ez az egyik fagylaltozó a három közül, amely az elmúlt egy évben nyílt és lett népszerű a fővárosban: a Rákóczi úton, a Szent István, majd a Vámház körúton.

Szakértők szerint a jövőben egyre gyakrabban alakulnak ki Nyugat-Európa partjainál is hurrikánok.

Orbán Viktor az első olyan magyar kormányfő, aki az Európai Unió általános irányvonalát is befolyásolni akarja, ennek érdekében előadásokat tart, tévéinterjúkat ad szerte Európában. Csatlakozásunkkal az országunk szuverenitása jelentős korlátokba ütközik, számos jogalkotási kérdésben a magyar szervek (és persze más tagállami szervek) helyett az EU testületei mondják ki a döntő szót.

Pénzügyi szempontból akár még reális is lehet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az az elképzelése, hogy vidéki nagyvárosokban létrehozott kaszinókból pótolná a nyerőgépek tavaly őszi betiltása miatt a költségvetésből kieső adóbevételeket – mondták lapunknak a szerencsejáték-piacot jól ismerő forrásaink.

Szívesen látják egy találkozóra Józsa Istvánt és akár Mesterházy Attilát is - mondta a Közgép-vezér. A cég tagadja az MSZP állítását, miszerint nem fizeti ki sok alvállalkozóját.

Százegy ágyúlövéssel köszöntik vasárnap az új királyt Brüsszelben a belgák. A németalföldi állam július 21-én ünnepli nemzeti napját, és ezen a napon adja át a trónt II. Albert király a fiának, Fülöpnek.

Örömmel járultak hozzá a kistarcsai lakók, hogy kerítéseik túloldalán tornatermet építsen a helyi iskola, hiszen évek óta zavarja őket a szomszédból átrepülő zaj, labda és szitokszó. Nagy volt aztán a meglepődés, amikor a munkások falak helyett reflektorokat kezdtek felhúzni a területen. Kistarcsán a magyar focinemzet születésével járó fájások is jól hallhatóak.