Az említett keresőszoftver, a NATO Intel Toolbox a katonai szervezet kommunikációs és információs ügynöksége által kifejlesztett, a NATO-műveletekben alkalmazott keresőprogram. Például részletes, szűkített keresést tesz lehetővé kész képi felderítési információk között – tudta meg a Népszabadság.

A honvédelmi tárcánál ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a NATO Intel Toolbox és az utóbbi időben rendszeresen hivatkozott Prizma (angolul Prism) nem ugyanaz, ez utóbbi rendszer az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség által (NSA) használt titkos adatgyűjtő eszköz. Az Edward Snowden által nyilvánosságra hozott Prizma az amerikai hírszerzés számára teszi lehetővé, hogy adatokat nyerjen ki szinte bárhonnan, ahol elektronikus levelezés, illetve fájltranszfer történik.

Magyar katona pilóta nélküli gépet indít. A Prizmáig szálltak a képek

A német Bild Zeitungban ismertetett ISAF-utasítás szerint ugyanakkor 2011 szeptembere után a terrorizmussal gyanúsított személyek elektronikus kommunikációjának megfigyelésére irányuló kérelmeket a Prizmába kell(ett) betáplálni. Az, hogy a magyar honvédség katonái az afganisztáni ISAF-küldetés alatt milyen katonabiztonsági és titkosszolgálati eszközökkel élnek és élhetnek, minősített, így nem nyilvános adat.

A lapunk által megkérdezett biztonság- és katonapolitikai szakértők szerint is minden részletet alig egy tucat ember ismer csak az országban, nemzetbiztonsági okokból viszont ők biztosan nem fognak elárulni belőle semmit. Hozzáértő, de a minősített részleteket nem ismerő egyik forrásunk azt mondta: szinte bizonyos, hogy az amerikaiak nem osztották meg az egyedi adatgyűjtő rendszerük működését és annak minden eredményét a NATO-tagországok katonai képviselőivel – így a magyarokkal sem. Már csak azért sem, mert Afganisztánban nem csak NATO-tagok vállaltak közreműködést. Sokkal valószínűbb – tette hozzá egyik forrásunk –, hogy az amerikai fél saját és az ISAF aktuális érdekei mentén osztotta meg a Prizma révén beszerzett adatokat a szövetségesekkel.

Valószínűsíthető, hogy a NATO-tagországoknak, így a magyaroknak sem volt korlátlan belelátásuk a Prizmába. A Magyar Honvédség 2003 januárja óta vesz, illetve vett részt az afganisztáni ISAF-misszióban, tartományi újjáépítési csoportot (PRT) 2006 októbere óta vezettek a közép-ázsiai országban, mandátumuk lejárta után idén tavasszal telepítették haza a részt vevő katonákat.

Az elmúlt években több mint 2500 magyar szolgált a PRT-ben. Az Orbán-kormány nemrég 2013. december végéig hosszabbította meg a Magyar Honvédség még kint lévő afganisztáni csoportjának mandátumát. A Mi–17-es légi tanácsadó csoport Herat tartományban, a Shindand légibázison folytatja kiképző-tanácsadói tevékenységét. Jelenleg közel ezer magyar katona szolgál külföldön. Döntő részük, mintegy hétszáz katona a NATO afganisztáni, koszovói és iraki műveleteiben vesz részt. Nemrég tízfős kontingenst küldött a honvédség Maliba. Mindegyik magyar missziót értelemszerűen katonai hírszerzési információkkal is segítik, ezek működése azonban nem a nyilvánosságra tartozik.