„Az elismerés fontosabb, mint a jogi előnyök”
David Cameron kormányfő saját pártja, a toryk ellenében nyomta át az ellentmondásos reformot, olyannyira, hogy az alsóházban koalíciós partnerei, az ügy mellett kiálló Liberális Demokraták mellett az ellenzéki Munkáspárt szavazataira szorult. Fontos körülmény volt, hogy a melegek és leszbikusok törvényes egybekelésére minden tory képviselő a lelkiismerete alapján voksolhatott igennel vagy nemmel. A parlamenti fegyelem őrei, a „whipek” nem adtak a frakciótagok számára kötelező szavazási utasítást.
Alig száradt meg a tinta II. Erzsébet aláírásán, amikor a meleg-házasságkötés következetes ellenzőinek számító, a „mezei” tagságot képviselő Conservative Grassroots mozgalom elnöke, Robert Woollard rövid nyilatkozatot adott a Népszabadság londoni tudósítójának. Mint mondta, „rendkívül csalódott, amiért az azonos neműek egybekeléséről szóló törvény megfelelő konzultáció vagy vita nélkül ment keresztül a parlamenten”. A mozgalom elnöke emlékeztetett arra, hogy sem a Konzervatív Párt választási programja, sem a Liberális Demokratákkal kötött koalíciós megállapodás nem említette a melegek és leszbikusok házasságkötésének legalizálását. Annak fényében, hogy az alsóházban több konzervatív képviselő szavazott a törvényjavaslat ellen, mint mellett, „aligha lehetne igazi, tényleges konzervatív politikának nevezni”.
Woollard „rejtélynek” nevezte, miért adta mindehhez a támogatását a kormányfő. A Conservative Grassroots-vezető számára a legfontosabb a toryk népszerűségének fokozása, ezért nem csoda, hogy arra panaszkodott, milyen sok párttagot és voksot vesztettek el a melegek házasságának törvényesítése és az elfogadtatás módja miatt.
Annál lelkesebben nyilatkozott lapunknak a Stonewall, a homoszexuálisok jogegyenlőségéért küzdő mozgalom szóvivője. Andrew Wasley szerint a törvény „több tízezer brit meleg férfinak és leszbikus nőnek jelent elmondhatatlan örömet és elégtételt, hogy a házasságkötés terén végre teljes egyenjogúságot élveznek a heteroszexuális társadalommal”. Wasley annak alapján, hogy a civil partneri viszony bevezetését követően rövid idő alatt ötvenezren kötelezték el magukat egymás mellett, úgy számol, hogy mintegy százezer brit polgár házasodik össze. Mint mondta, a jogi áttörés indokolt, hiszen közvélemény-kutatások szerint tízből kilenc homoszexuális és tízből hét heteroszexuális személy támogatja az azonos neműek egybekelésének legalizálását. Nem is a házasságkötéssel járó kedvezmények, hanem az elismerés maga az igazán fontos számukra.
A Stonewall aktivistái nem ülnek a babérjaikon. A következő lépés a törvény végrehajtásának sürgetése a lehetőleg már 2014 elején megvalósítható első házasságkötések érdekében. Lapunknak Andrew Wasley azt hangsúlyozta, hogy nagyon sok még a tennivaló az egyenjogúsághoz vezető úton. Világszerte magas a fiatalok közötti homofóbia, nyolcvan országban tilos, ötben pedig halálbüntetéssel sújtható a homoszexualitás.
Az új brit törvény nem kényszeríti a szigetországban működő egyházakat melegházassági ceremóniák megtartására. Míg vallásos szervezeteknek joguk lesz önként csatlakozni a rendszerhez, az anglikán egyház számára kifejezetten tilos az azonos neműek esküvőjének megrendezése. E lépés jelentősége, hogy a frigyre kelők ne indíthassanak diszkriminációs eljárást a jelentkezésüket elutasító egyházi szervezetek ellen. A már korábban is bejegyzett élettársi kapcsolatban élők számára természetesen nem kötelező a házasságkötés, noha az számos előnnyel szolgál, többek között a nyugdíjellátás, életbiztosítás, örökösödési jogok és bevándorlási kedvezmények területén.
