Lassan negyedszázada, hogy elindult a Völgy. Kapolcs meg a Tapolca–Nagyvázsony útvonalon lévő másik öt helység évről évre egy hétre felbolydult, megszállták a megszállott kultúrvándorok. És még mára is maradt valami belőle.

(Kishitűeknek és opportunistáknak nem ajánlom) Alapjaiban kell újrarendezni a magyar agrár- és vidékpolitikát. Itt valóban korszakváltásra van szükség, mert nemcsak a rendszerváltásnak, hanem az EU-csatlakozásnak is vesztese a vidék és az agrárgazdaság. Problémái, feszültségei a mindennapok témájává váltak.

Semmilyen kép nincs bennem a régen létezett, nagy Jugoszláviáról. A háborúról. Hírek élnek a fejemben. A kilencvenes évek elején történt. Kisgyerekként feküdtem az ágyban, ment a híradó.Tábornokok adtak interjút, kemény arcú, vállas férfiak. Az egyik mintha azt mondaná, megtámadjuk Magyarországot. Összerezzentem. Kivert a víz.

A Népszabadság információja szerint az eredeti, 2015. márciusi céldátum helyett már jövő tavasszal munkába áll az a több mint félezer modern sebességmérő, amelyek hatására a rendőrség reményei szerint az autósok hamar belátják, hogy „nem éri már meg padlóig nyomni a gázt az utakon”.

Tompa Andrea és György Péter is erdélyi történetet vetett papírra. Tandem rovatunk e heti találkozóján többek között az ismerethiányos Erdély-képről és a szexualitást kerülő magyar irodalomról volt szó.

A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a tavasz végén elindította háztájiprogramját, amelyre az idén ötmilliárd forintot fordít. Emlékezetes, a téeszvilágban a „klasszikus”, jól szervezett háztáji gazdálkodást az jellemezte, hogy a termelők nemcsak a családnak, hanem belföldi és exportpiacokra is állítottak elő terményeket. Volt, ahol a nagyüzemi termelés különösen sok kézi munkát igénylő részét „háztájiasították”.

Kezdetét vette tegnap Izraelben a világ legnagyobb sporteseményeinek egyike, a 19. Maccabi Világjátékok. A hagyományosan a nyári olimpiákat követő esztendőben megrendezésre kerülő úgynevezett zsidó olimpián az idén 60 ország mintegy 8000 sportolója vesz részt; a magyar csapat a valaha volt legnépesebb delegációval képviselteti magát.

Háromra már nem érek haza, elmúlt, túl sokáig aludtam, pedig csak pár percet szerettem volna, különös álmot láttam, összevesztem azzal, aki feltalálta a vasat, aztán azzal, aki súlyzót csinált belőle, a testépítő korszakomba repültem vissza, mindig utáltam a konditermet, egy idő után úgy láttam, aki sportol, annak az arca is izmos, ettől ugyanúgy megijedtem, mint a dehidratálódástól, abba is hagytam az erősítést, remélem, nem lesz majd lógó mellem.

Titokban minden lány hercegnő. Pedig hatvan évvel ezelőtt egy akkor még ismeretlen színésznő megmutatta, milyen nehéz is egy hercegnő élete. A hercegnőé, aki számára tilos mindaz, ami a hétköznapi embereknek természetes. Audrey Hepburnt a Római vakációban ismerte meg a világ. A csaknem négy évtizedes filmes karrier kezdete rögvest Oscar-díjat hozott a színésznőnek. Szentendrén viszont Tenki Réka lesz a hercegnő.

„A fizika egyik fejedelme halt meg” –e szavakkal emlékezett meg EötvösLorándról Albert Einstein. 1848. július 27-én Budán született az egyik legkiválóbb magyar fizikus, akinek eredményei a kapillaritásról, a gravitációról és sok másról a fizika tudományát máig ható eredményekkel gazdagították. Eötvös Loránd 1919. április 8-án hunyt el Budapesten.

Máris melegíthetünk a szeptember végén megrendezésre kerülő Design Hét Budapest rendezvényére– a hazai tervezőműhelyek munkájába kézzelfogható betekintést adó dizájnmustra tizedik évfordulójára átfogó térképet jelentettek meg a szervezők.

Nyáron a Balatont ajánlgatni – milyen kiszámítható. Pedig az nem megy olyan régen, hogy szinte mindennap van mit nézni, hallgatni, látni, követni. Főleg az északi oldalon.

Aki lát valami szépet, öröm megosztani másokkal. Öröm egyetérteni valaminek a szépségében. Tudni, sokaknak tetszik, amit élvezettel szemlélt meg.

Nem tudom, emlékszik-e még valaki Hollós Korvin Lajosra, de az biztos, aki gyerekkorában kezébe kapja az ő kurucregényét, A vörös torony kincsét, mindenképpen fejébe veszi, ha törik, ha szakad, megnézi egyszer magának a sárospataki várkastélyt.

Ebben a könyvben tökéletesen működik Magyarország. Az öntudatos alattvalók simulnak, idomulnak, lesik, hogyan kell megfelelni a Társadalomnak.

Sajnos/szerencsére nem betegként érkeztem ide. Ezt azért érdemes rögtön az elején rögzíteni, mert egy kórház esetében túl sok megközelítési lehetőség kínálja magát. Én például az épületre koncentrálva mentem oda, és az első képzeletbeli piros pontot rögtön a nádorvárosi kórházközpont körüli méretes parkolókra adtam.

Megkezdte a jövő évi költségvetés tervezését a kormány, s továbbra is a nemzeti össztermék (GDP) 2,7 százalékán szeretné tartani az államháztartás hiányát. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent a minisztériumoknak szóló tervezési körirat, ebben azt írják le, milyen paraméterekkel kell az ágazati szaktárcáknak megtervezniük a saját költségvetésüket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jelenleg vizsgálja, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva miként lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött devizahitel szerződéseket – közölték tegnap a tárcánál az MTI érdeklődésére.

Eredetileg a Kékfényről, a tévés rendőrségi magazinokról és a kereskedelmi televíziók, főként a TV2 Tények című műsorának bűntényekké, kéktényekké alakulásáról, az erőszak hatalmáról, népszerűségéről és mámoráról szerettem volna írni. Ehhez megnéztem az M1-en futó Kékfény legutóbbi, hétfői adásának nézettségi mutatóit. Legnagyobb megdöbbenésemre az M1 hétfői adatai a következők voltak: a teljes lakosság és a kereskedelmi célcsoport (18 és 49 év közötti nézők) körében a Kékfény volt a legnézettebb.

Visszatérő kérdés: diktatúra felé halad-e az ország? S hogy a Horthy-rendszer volt-e inkább az, vagy a Kádár-rezsim. (Orbán Viktor néhány hónapja aDie Pressében: Horthyt diktátornak nevezi valaki? Szálasi Ferenc volt diktátor, Révész Sándor a Népszabadságban: „A Horthy-korszak nem volt diktatúra, a Kádár-korszak az volt…”)