Az előírásokból szigorú büdzsé képe rajzolódik ki, szó sincs választási költségvetésről vagy a pár hete meglebegtetett közalkalmazotti béremelési programról (amelyben állítólag jövőre 15, 2015-ben tíz, azt követően pedig ötszázalékos emelésre számíthattak volna az állami dolgozók). A konvergenciaprogramban az Európai Uniónak megígért csendes megszorítások köszönnek vissza. A kiadásokat nem lehet növelni szinte sehol, a tavaly meghatározott idei keretek maradnak érvényben, illetve sok esetben még azok sem: a 90 milliárdos zárolást át kell vezetni a számokon. Alapesetben a bérekre sem lehet többet tervezni, a létszámbővítési szándékokat el kell felejteni, sőt a beruházásokra és a dologi kiadásokra se juthat több (kivétel, ha a szakminisztérium emellé saját bevételt is állítani tud).

A köztisztviselői illetményalap marad az idei szinten, vagyis 38 650 forint, és az éves cafeteriakeretet sem emeli a kormány a szférában (200 ezer forint). Két kivétel van: az egészségügyi dolgozók esetében a kereteket meg lehet fejelni az idei, összesen 30 milliárdos béremelés összegével, de többel nem. Vagyis jövőre nincs betervezve további béremelés az egészségügyben. A pedagógusokra külön számítások vonatkoznak, e területen a bevezetendő életpályamodellből következő kiadásokkal lehet majd számolni. A többieknél a 2008 óta változatlan bértábla lesz érvényes (vagyis bruttó fizetésük csak az előmenetelükkel párhuzamosan emelkedik, máshogy nem).

Persze ez alól kivételt jelenthet, ha az adószabályok kedvezőbben változnak. A tervből ugyanis csak annyi derül ki: olyan változás nem lesz, amely a munkáltatói járulékokat emelné vagy csökkentené. A munkavállalói járulékok, a személyi jövedelemadó azonban még változhat, a kormány tervezi is például, hogy a gyermekeseknek még több kedvezményt ad. Ez azonban az adóbevételi számokon látszik majd meg, a kormányzati kiadásokén nem, márpedig a mostani dokumentum csak ezek tervezésének alapjait rakja le.

A NGM jövőre már csak 2,8 százalékos inflációval számol (a konvergenciaprogramban még ennél nagyobb, 3,2 százalékos pénzromlást feltételeztek), és a kiadásokat 295,1 forintos euróárfolyammal (225,9-es dollár- és 239,2-es svájci frankárfolyammal) tervezik meg. Az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést is terveznek – ez a szabály. (Az idén a nyugdíjak reálértéke azért nő, mert a tervezéskor 5,1 százalékos pénzromlásra számítottak, más kérdés, hogy ez a rezsicsökkentés következtében két százalék alatt lehet.)

A szigor szándékát jelzi, hogy az elkülönített állami alapoknál az NGM az ideinél nagyobb spórolást követel meg (részben átvezetve az évközi zárolás következményeit is). Így például a kutatási alapnak az idén csak egyensúlyban kellett tartania a kiadásait és a bevételeit, míg jövőre már ötmilliárdos többletet kell elérnie. A munkanélküli-ellátásokkal foglalkozó alapnál az idén 26 milliárdos lehet a hiány, jövőre azonban már csak 20, míg a kulturális alapnál az idei egymilliárdos többlet után kétmilliárdot kell kihozni.