Szakadékban

Eredetileg a Kékfényről, a tévés rendőrségi magazinokról és a kereskedelmi televíziók, főként a TV2 Tények című műsorának bűntényekké, kéktényekké alakulásáról, az erőszak hatalmáról, népszerűségéről és mámoráról szerettem volna írni. Ehhez megnéztem az M1-en futó Kékfény legutóbbi, hétfői adásának nézettségi mutatóit. Legnagyobb megdöbbenésemre az M1 hétfői adatai a következők voltak: a teljes lakosság és a kereskedelmi célcsoport (18 és 49 év közötti nézők) körében a Kékfény volt a legnézettebb.

A bűnügyi magazin a teljes népesség körében 485 ezer (a kereskedelmi célcsoportban pedig 91 ezer) nézőt vonzott. Már ez is meglepő. A Kékfény ugyan több évtizede –a Szabó László-féle műsortól indulva a Juszt Lászlóén keresztül egészen az Olajos Gergő nevével fémjelzett mostaniig – a közszolgálati televízió egyik legnépszerűbb műsora, és mindig szoros nézettségi csatában állt a főhíradóval. Hol az egyik nyert, hol a másik. Hétfőn azonban a köztévé második legnézettebb műsora már nem a félnyolcas híradó volt, hanem, alig hittem a szememnek, a déli híradó, amelyet 369 ezren láttak, s csak azt követte a főhíradó, amely mindössze 344 ezer embert vonzott. A top 5-be még bekerült a Szabó Magda Régimódi történetéből készült tévésorozat (298 ezer) és egy kolumbiai szappanopera (246 ezer) aktuális epizódja.

Az M1 déli híradója évek óta jó számokat produkál, stabilan hozza a legalább 300 ezer nézőt. Ennek nagyon egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a TV2 sose csinált déli híradót, az RTL Klub pedig a legutóbbi költségvetési megszorításkor egyszerűen megszüntette. Nem azért, mintha a vezető kereskedelmi tévé veszteségbe fordult volna, hanem a többmilliárdos nyereséget biztosan kellett hozni a tulajdonosoknak. Aki délben hírekhez akar jutni, automatikusan az M1-re kapcsol, vagy – most már – az ATV-re, amely a piaci űrt kihasználva nemrég elindította a 11.55-ös híradóját.

Az egykoron stabilan legalább félmilliós nézettségű félnyolcas főhíradó mélyrepülése is viszonylag egyszerűen megmagyarázható. És nem csak a nyári politikai uborkaszezonnal, amely mindig is lenyomja a híradó nézettségét. Még Fidesz-közeli ismerőseim is azt mondják róla, hogy a nyolcvanas években láttak utoljára ilyen erőteljes kormány- és pártpropagandát. És akkor még finoman fogalmaztak. A nem fideszesek pedig már nem is nézik. Ha tájékozódni akarnak, inkább az RTL Klub félhetes vagy a RTL II késő esti híradóját nézik, az ATV-t, meg néhányan a Hír TV-t. Mert ezeknél a csatornáknál legalább nem beszélnek mellé, azt adják, amit gondolnak a világról.

A magyar kormány mindannyiunk adóforintjaiból évente csaknem hetvenmilliárd forintot költ a közmédiára. Több milliárdot fordítanak sportesemények közvetítésére és Fideszközeli cégeknek és személyeknek kiadott szórakoztató műsorok gyártására. De ezek egy része – például Forma–1, olimpia, Szeretlek, Magyarország!, Fábry-show – legalább átlagon felüli vagy kiemelkedő (millió feletti) nézettséget produkál. Egyébként azt gondolom, hogy a közmédia mindenkori vezetésének az lenne a célja, fogalmazzunk inkább úgy, kötelessége, hogy ne csak a sport és a szórakoztató produkciói legyenek népszerűek, hanem a hír- és hírháttérműsorok is. Még is csak az volna a közszolgálatimédia alapküldetése, hogy az állampolgárokat informálja a közéletről, igyekezzen segíteni eligazodni a lakosságnak a legfontosabb társadalompolitikai és gazdasági kérdésekben. Ma erre az M1 félnyolcas Híradója nem képes. A számok magukért beszélnek. Ha így csinálják tovább, lesz ez még kevesebb is. Nem kívánom, de még bőven süllyedhetnek nézettségben – szakmai szempontból már nincs hová.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.