Ilyen, a szerződésmódosítást indokló körülmény elsősorban az árfolyam alakulása, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok, például a svájci frank vagy az euró jelentős drágulása miatt válik képtelenné tartozása fizetésére – mondták. A minisztérium tájékoztatása szerint a jövő szerdai kormányülésen tárgyalja a kabinet a lehetséges megoldásokat, amelyek célja, hogy a gazdasági ésszerűség keretein belül minél több devizahitelesnek tudjanak segítséget nyújtani.

A polgári törvénykönyv bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát. A jogalkotó belenyúlhat egy megállapodásba, ha valamely körülmény változása miatt a szerződés változatlan tartalmú fenntartása az egyik fél lényeges jogos érdekét sérti – magyarázták. Hozzátéve: a beavatkozás feltétele, hogy a körülményváltozás túlmegy a normális változás kockázatán, nem volt ésszerűen előre látható, továbbá a körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse.

Jelenleg többféle lehetséges elképzelésről, javaslatról hallani. Az egyik az árfolyamgáthoz hasonló, kötelezően rögzített törlesztőrészlet bevezetése. A Magyar Nemzeti Bank még tavasszal javasolta a kormánynak, hogy az árfolyamgát belépési határidejének meghosszabbítása vagy eltörlése mellett érdemes lenne megfontolnia egy másik lehetőséget: minden devizahiteles számára tegye kötelezővé a csatlakozást a rendszerhez. (Az árfolyamgát lényege, hogy az adós öt évig fix összeget törleszt, a rögzített és a tényleges árfolyam különbsége pedig egy gyűjtőszámlára kerül, s ezt a rögzítés lejárta után kell – kamatostul – visszafizetnie.) Elképzelhető, hogy a jövő szerdán a kormány elé kerülő javaslatok közül az egyik ez, de legalábbis a jegybanki ötleten alapuló elképzelés. Egy másik variáció szerint a devizaárfolyamok emelkedéséből származó pluszköltségektől mentesítenék –legalább részben – az adósokat. Mivel a teljes devizahitel-állomány esetében még egy részleges, tízszázalékos adósságelengedés is óriási, több százmilliárd forintos veszteséggel járna a bankok számára (miközben a svájci frank most 55 százalékkal erősebb a 2007-es átlagárfolyamnál), ráadásul a rendben fizető ügyfelek megsegítése sokak igazságérzetét sértené, így egy általános beavatkozás helyett sokkal valószínűbb, hogy azok számára dolgozna ki a kabinet mentőcsomagot, akik önhibájukon kívül nem tudják fizetni adósságukat. Korábbi információnk szerint a Magyar Bankszövetség és a kormány tavasszal egy olyan elképzelésről tárgyalt, amelynek a lényege: az adós marad a devizahitelben, de a késedelmes tartozásának részleges elengedésével alkalmassá tennék arra, hogy élhessen az árfolyamgát adta lehetőséggel, vagyis helyreállítanák a fizetőképességét. Ezek az egyeztetések végül nem vezettek eredményre, mert a bankok egy része nem támogatta a javaslatot. Elképzelhető azonban, hogy az igazságügyi tárca most ezt az elképzelést felhasználva dolgoz ki megoldást annak a 115 ezer devizahitelesnek, aki már legalább 90 napja nem képes fizetni a törlesztőrészletét. Kerestük tegnap a Magyar Bankszövetséget is (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis szerdán arról nyilatkozott, hogy folyamatosan egyeztetnek a szervezettel), de az ügyben egyelőre nem kívántak nyilatkozni.