Forrásaink szerint Pintér Sándor belügyminiszter döntése volt, hogy az eredeti határidőnél egy évvel hamarabb be kell fejezni a berendezések telepítését. Januárban elsőként számoltunk be arról, hogy a rendőrség teleszórja az országot új típusú sebességmérőkkel, s lesznek olyan utak, amelyeken 20-25 kilométerenként áll majd egy-egy traffipax. Uniós források felhasználásával a kormány valamivel több mint 12 milliárd 572 millió forintot költ a többfunkciós sebességmérők beszerzésére. Ezekből 365 úgynevezett komplex közlekedési ellenőrzési pontot létesítenek, valamint 160 mobil mérőállomást. A jövőben tehát már végképp nem lesz érdemes két radarkontroll tábla között esztelen száguldásba kezdeni, mivel továbbra is bárhol felbukkanhatnak az utak mentén a csak néhány órás ellenőrzésre kirendelt sebességmérő járőrök.

Ráadásul az újfajta „sebességmérők” nem csak sebességet mérnek. Nagy felbontású kameráiknak köszönhetően több más szabálysértést is képesek dokumentálni, mint például a szabálytalan sávváltást, a leállósáv jogszerűtlen használatát, a tiloson való áthajtást, a biztonsági öv használatának elmulasztását.

A tárcánál már megkezdték a közbeszerzési eljárás előkészítését és a közlekedési hatósággal közösen a leendő fix telepítésű berendezések mérési pontjainak kijelölését, engedélyeztetését. A fejlesztéstől a rendőrség szakemberei az objektív felelősségi rendszer 2008-as bevezetéséhez fogható áttörést remélnek a baleset-megelőzés terén. Most már tényleg elkerülhetetlen lesz a büntetés – mondják, hozzátéve, hogy „immár nemcsak a jogi, hanem a technikai feltételei is adottak lesznek (kellően sok berendezés üzemel majd az utak mentén) a notórius és a durva szabálysértők kiszűrésének”. Ha kiépül az újfajta sebességmérőkből álló hálózat, már tényleg nagyon sokba kerül majd egy Budapesttől Győrig tartó száguldás, néhány indexelés nélküli előzéssel és be nem kapcsolt biztonsági övvel fűszerezve.

Ma már senki nem vitatja: az objektív felelősségi rendszer bevezetése (vagyis az, hogy meghatározott szabálysértések esetén az autó tulajdonosát, üzemben tartóját büntetik meg a járművével elkövetett szabálysértésekért, amennyiben a tényleges elkövetőt nem sikerül azonosítani) fordulatot hozott. Korábban halálutakként emlegetett szakaszok váltak biztonságosakká, csökkent a halálos balesetek száma. Míg 2008 előtt volt olyan év, amikor egy-egy nagyobb falu lakosságával azonos számú halálos áldozatot követeltek a közúti balesetek, az utóbbi időben a számuk már 600 körül mozog, és évről évre csökken.

A legfőbb baleseti okok sorrendje azonban a szigor és az objektív felelősség ellenére sem változott. Bár az esztelen száguldozókat ma már akár 300 ezer forintra is bírságolhatják, a balesetek több mint harmadát még mindig a gyorshajtók okozzák. Őket követik az előzési, illetve a kanyarodási szabályok megszegői, és minden tizedik balesetben szerepet játszik az alkohol is. Nem véletlen, magyarázzák a rendőrség illetékesei, hogy az objektív felelősségi körben kiszabott bírságok 86 százalékát a gyorshajtókra vetik ki.

Vigyázz!