Programozó lesz az istenfélő ifjú
A hely sokak számára idegenforgalmi látványosság, de az idegenvezetők általában óvatosságra intik a látogatókat. Az itteniek nem szeretik, ha bámulják, fényképezik őket. Pedig van mit, hiszen sok férfi jár az egykori lengyel nemesek szőrkucsmájára emlékeztető fejfedőben, mások térdnadrágot, különös szabású kaftánt hordanak. A fekete kalapok, hosszú kabátok, földig érő szoknyák alig tűnnek fel. A negyed lakói sokszor falra ragasztott plakátokon vitatják meg ügyeiket.
A fő téma most az istenfélő ifjak újonnan bevezetett katonai szolgálata, amelyet egy hete hagyott jóvá a kormány. A kérdés régóta megosztotta az országot: a társadalom nagyobb része tűrhetetlennek tartotta, hogy tízezernyi férfi nem vesz részt az ország védelmében, nem tanulnak produktív szakmákat, és egész életükben a szent iratokat tanulmányozzák. Közben rengeteg gyerekük születik, akiket a feleségük, illetve a szociális rendszer tart el.
A legutóbbi választásokon második helyen végzett Jes Atid (Van jövő) pártnak az egyik fő követelése az arányos teherviselés volt. A párt bejutott a kormányba, így megkezdődhetnek a behívások. Az ultraortodoxok viszont elképesztő kampányba kezdtek, és a náci propagandát idéző karikatúrákkal uszítanak a katonák, különösen a vallásos katonák ellen – számolt be Gadi Agmon dandártábornok a parlament egyik bizottsága előtt.
A katonaság azért lenne fontos, mert a fiatal férfiak (akik e közösségben nagyon korán családot alapítanak) a hadseregben megfelelő szakmát szerezhetnek, és a leszerelésük után állást vállalhatnak. Sokan megpróbálják ezt összeegyeztetni a vallásos tanulmányokkal. A hadsereg már korábban nyitni próbált: szerveztek egy olyan zászlóaljt, amelyben a vallásos férfiak nem kerülnek nők közelébe, és fokozottan ügyelnek a kóser kosztra. Másokat egészségügyi szolgálatra képeztek ki, ők leszerelés után mentősök lehetnek.
Az egyik legsikeresebb próbálkozás az volt, amikor informatikussá, programozóvá képezték ki az ultraortodox katonákat. Az Ynetnews.com számolt be arról, hogy az izraeli hadsereg számítógépes igazgatóságánál szolgáló vallásos katonák a határvédelmet segítő elektronikus rendszert dolgoztak ki. A portál idézett egy katonai vezetőt, aki azt mondta, hogy a rendszer kifejlesztését rábízhatták volna egy a területen tapasztalatokat szerzett civil alvállalkozóra is. Ők azonban a hadseregen belül, az ultraortodox katonák csoportjának adták a munkát. „Sikerült nekik, és nagy elismerésre tettek szert, a hadseregnek pedig sok millió sékelt megtakarítottak.”
A portál megszólaltatott egy 29 éves, név nélkül nyilatkozó katonát, aki a high-tech ágazatban akar elhelyezkedni. A hadseregben szerzett sokoldalú tapasztalatai segítenek neki, és el tudja tartani majd a családját – mondta. Hozzátette, hogy munkája mellett esténként folytatja vallásos tanulmányait. A névtelenségre azért van szüksége, mert a közössége megtámadhatja emiatt őt és a családját.
Megkérdeztük Amir Szvarcot, egy izraeli informatikai cég ügyvezetőjét, hogyan tudják hasznosítani azokat a munkavállalókat, akik korábban csak vallásos tanulmányokat folytattak. Szvarc azt mondta, hogy ezeknek a vallási iskoláknak a módszere, az állandó vita és a különböző logikai megoldások keresése megkönnyíti az informatikai érvényesülést. Az izraeli tudásiparnak rengeteg ilyen szakemberre van szüksége – közölte, és óriási pazarlás, hogy ezek a fiatalok eddig kizárták magukat. Hozzátette: mind többeket felháborít, hogy az ultraortodox negyedek egyre növekednek, és ezekből kiszorítják a nem vallásos vagy másként vallásos izraelieket. Szvarc élősdi életmódot folytató rétegnek mondta az „istenfélőket”, akik – miközben elvárják az izraeli adófizetőktől, hogy eltartsák őket – megvetik a nem vallásos többséget.
A politikai vita nem ért véget. Az eddig kiváltságokat élvező ultraortodox vezetők mindent megtesznek, hogy akadályozzák a nyitást, beengedjék iskoláikba a természettudományok és az idegen nyelvek oktatását. Az izraeliek többsége viszont azt szeretné, ha még ez a réteg sem élhetne vissza az állam demokratikus jellegével.
