Mivel magyarázza az egyiptomi társadalom megosztottságát a Muzulmán Testvériség támogatói és ellenzői között?

Én ezt nem nevezném megosztottságnak. A dolgok 2012 novemberében kezdtek rosszra fordulni, amikor Murszi elnök kiadott egy alkotmányos nyilatkozatot, amelyben korlátlan hatáskört adott magának, de az alkotmányozási folyamatból teljesen kizárja az igazságszolgáltatást. Az emberek az elnöki palota elé vonultak, ahol néhányukat elfogták, megkínozták, köztük a barátaimat is. Az elnök ahelyett, hogy elítélte volna az incidenst, a külföld beavatkozásáról beszélt, vagyis a testvériség híveinek üzent. Azt mondta, ha nem tetszik a nyilatkozat, akkor szavazzuk meg az új alkotmányt. Ez az új alkotmány egy éjszaka alatt készült el.

De az új alkotmányt mégis az alkotmányozó gyűlés dolgozta ki, majd népszavazásra bocsátotta.

Az alkotmányozó gyűlésnek már az összetétele is teljes agyrém volt. A keresztényeket például egy muzulmán szunnita, Mohammed Elsawy képviselte. Ehhez képest a választási kampányában Murszi azt ígérte, hogy mindenki megfelelően képviselteti majd magát az alkotmányozási folyamatban.

Ez azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Katonai Tanács által, a 2011-es forradalom után összehívott alkotmányozó gyűlés sem volt reprezentatív?

A Murszi által összehívott gyűléshez képest az volt. De abban az időben kevés volt a tapasztalatunk, és nem voltak szakértőink. Másrészt nem is akartuk, hogy az új alkotmány a Legfelsőbb Katonai Tanács idejében készüljön el. A 2011 novemberében megalakult parlamentet egy választási törvény utólagos alkalmazása miatt fel kellett oszlatni. Most csak azt szeretnénk, hogy jogi szakértők módosítsák a jelenlegi alkotmányt.

Az európaiaknak ez egy kicsit bonyolultnak tűnik.

Nem hibáztatom az európai és amerikai embereket, de a részletek nélkül lehetetlen megérteni, hogy mi történik most. Ám minket sem lehet hibáztatni. Csak biztosítani szeretnénk a gyermekeink számára azokat a demokratikus esélyeket, amelyeket a nyugati demokráciákban a nagyapák már kivívtak. Így fordulhat elő, hogy most ugyanazok az emberek harcolnak a Muzulmán Testvériség ellen, mint akik két éve a Legfőbb Katonai Tanács ellen tüntettek.

De ez még nem magyarázza meg, hogy az átmeneti időszak jogi problémáit miért kell erőszakosan, öldökléssel megoldani.

Az erőszak azért alakult ki, mert legalább harmincmillió ember kérte a választások előrehozatalát, az elnök viszont a kérést meg sem hallotta. Ahelyett, hogy tudatosan konszenzusra törekedett volna, csak azt mondta, hogy az „ajtaja nyitva áll”. Eközben a Muzulmán Testvériség tagjai fegyvert csempésztek az országba. Nem csoda, hogy az emberek így elveszítik a bizalmukat a hatóságokban. Újfajta társadalmi erőszaknak vagyunk tanúi, immár az emberek mennek az emberek ellen.

És mi lesz most a többi harmincmillió emberrel, vagy azokkal, akik a Muzulmán Testvériségre és a szövetségeseire szavaztak?

Murszi ötmillió szavazattal nyerte meg a választásokat, és sokan csak azért szavaztak rájuk, mert nem akarták a régi rendszert. Murszi az ellenzéki pártok által a Fairmont hotelben tető alá hozott konszenzussal került az elnöki székbe, ott voltak az Április 6-i mozgalom, a Szociáldemokrata Párt és más forradalmi szövetségek. Az első beszédében azt mondta a Tahrir térieknek, hogy „ők adják a legitimitását”, és hogy ha valamit rosszul csinál, azt jelezzük neki. Hát mi éppen ezt tettük most: jeleztük, hogy nem így kell vezetni az országot.