Mint a Tahrir téri vallási közösség vezetője, ön a kezdetektől tanúja volt a forradalom alakulásának. Hogyan értékeli a Muzulmán Testvériség tevékenységét?

A Muzulmán Testvériség csak három nappal a 2011. januári forradalom kitörése után csatlakozott az eseményekhez, mert a forradalom kezdetén még a Mubarak-rezsimmel tárgyaltak egy lehetséges hatalommegosztásról. Ha ez az egyeztetés sikeres lett volna, akkor másik utat választottak volna. De a tárgyalások kudarcba fulladtak, így csatlakoztak a Tahrir tériekhez. Az egyiptomiak többsége mostanra rájött, hogy a testvériség nem a közösség, hanem a saját érdekeit képviseli. Így megszabadultak tőlük.

Milyen változásokat észlelt vallási közösségének összetételében az elmúlt két évben, sokan csatlakoznak a Muzulmán Testvériséghez?

Nem tudhatom, ki imádkozik mögöttem. De amikor a Muzulmán Testvériség megjelent a politikai színen, az emberek nem ismerték fel a valódi indítékait. Elhitték, hogy békés szándékok vezérlik őket, és hogy képesek lesznek olyan vezetőt felmutatni, aki az igazi demokrácia felé halad. Mások csak a vallás miatt támogatták őket. De az egyiptomi nép szereti a mértéket és a békét, mert a muzulmán vallás irányadó intézményétől, az Al-Ahramtól tanultak és nem a Muzulmán Testvériségtől. A szélsőséges fundamentalista eszméknek nincs helyük az egyiptomi társadalomban.

A Muzulmán Testvériség nyomást gyakorolt az ön munkájára is?

Hogyne. Mindössze három hónapja a minisztere felfüggesztette a tevékenységemet. Én fellebbeztem a bíróságnál, és meg is nyertem a pert. Ez az eset a legjobb bizonyíték arra, hogy a testvérek nem félnek a vallást használni a politikai támogatottság megszerzése érdekében. De Egyiptomot nem lehet megosztani, mert az emberek képesek bölcsen dönteni a sorsukról és elutasítják a terrorista eszméket.

Ha ez így van, akkor mivel magyarázható, hogy olyan nagy számban szavaztak a Muzulmán Testvériségre a választásokon?

Sok ember számára ez volt az első alkalom, hogy politikai pártok között választhatott. Az MT ügyeskedett és elrejtette a szélsőséges eszméit. Azt sugallta a tudatlan embereknek, hogy „ha nem minket választasz, akkor nem Allahnak tetszően cselekedsz”.

Választásokat ígér az ideiglenes államfő

Hazem el-Beblavi volt pénzügyminisztert nevezte ki átmeneti kormányfőnek Egyiptom ideiglenes elnöke, Adli Manszur. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója alelnök lett. Manszur közzétett egy alkotmányos nyilatkozatot is, amely szerint egy bizottság fogalmazza meg a 2012-es alaptörvény módosítását. Ezt népszavazás hagyja jóvá. Fél éven belül pedig választásokat ígér – először parlamenti, majd elnökválasztást. Esszam el-Erian, a Szabadság és Igazságosság párt – a Muzulmán Testvériség politikai szárnyának – alelnöke azonban úgy jellemezte Manszur útitervét, mint egy olyan személy alkotmányos nyilatkozatát, „akit puccsisták neveztek ki”.

A puccs vagy nem puccs kérdése foglalkoztatja az USA-t is. John McCain republikánus szenátor és néhány társa katonai hatalomátvételt lát, és a 1,5 milliárd dolláros amerikai segély felfüggesztését sürgeti. A Fehér Ház viszont – mint szóvivője közölte – továbbra sem minősíti államcsínynek a történteket.

Közben Szaúd-Arábia öt-, az Egyesült Arab Emírségek pedig hárommilliárd dolláros segítséget ígért Kairónak – adta hírül a Reuters. (Munkatársunktól)