A világ legsokoldalúbb, leglátványosabb és legizgalmasabb iparágának eredménye globálisan jó, a termelés folyamatosan nő, az idei előrejelzések 85 millió autóról szólnak, ez több mint 5 százalékkal haladja meg a tavalyi számokat.

Ha van évszak, amely bátran a pódiumbeszélgetések ősellenségének tartható, minden bizonnyal a nyár az. Most komolyan: csak az egészen perverzek képesek arra, hogy a majdnem vakmelegben beüljenek egy galériába (felmenjenek egy galériára – most mindkettő ül), és órákat töltsenek azzal, hogy okos embereket hallgatnak, akik többnyire okos dolgokat mondanak ugyan, de mindenki tudja, ők is, meg a hallgatók is, hogy az ember helye ilyenkor minimum a hűvös szobában, de sokkal inkább egy frankó kerthelyiségben volna, nem beszélve a vízpartról. És az se baj, ha van nálunk egy jó könyv. Na jó, de milyen könyv?

Az NB I-ben már a másodosztályú „áru” érkezése is esemény, az átigazolási szezon legnagyobb sztárja Jack Tuyp, akit az FTC szerződtetett hatalmas ovációval. A 30 éves focista holland gólkirály, igaz a másodosztályban. Az elsőben mindössze 11 meccsen játszott, utoljára hét évvel ezelőtt.

Minden második gyáravató a járműiparhoz kötődik, egyneművé kezd válni a magyar gazdaság – derül ki a statisztikai hivatal adataiból, és a kormányzat tájékoztató anyagaiból egyaránt.

Napokon belül – ezúttal a cambridge-i hercegi pár jóvoltából – harmadszor is dédanyai örömök elé néz II. Erzsébet, sőt, Anna hercegnő lánya, Zara Philipps is gyermeket vár, így úton van a negyedik dédunoka is. De az angol királynőnek amúgy is jól alakul az idei éve, talán csak férje, a 92 éves Fülöp edinburghi herceg egyre gyakoribb betegségei adnak okot aggodalomra.

A magyarországi dohánytrafik-piac újraosztása erős lendületet adott a magyar–ukrán cigarettacsempészetnek. Debrecenben nem feltétlenül csak az ár miatt választják sokan fekete terméket, hanem mert "be nem teszik a lábukat a Fidesz csókosaihoz".

Fiatal belorusz közértelmiségiekkel vitatkozunk: mi a jobb, az öncenzúra, vagy az igazi, a szabályos cenzúra? A többség a valódi cenzúrára szavaz, te csinálod, amit gondolsz, össze rakod a produkciód, a szöveget. Az megvan. Azután a hivatalok, ideológiai részlegek, átvevő testületek döntenek. De a munka önmagában érintetlen. S ha most náluk épp nem adhatod elő, amit szeretnél, vannak más csatornák; kisebbek, nehezebben megközelíthetőek, szerényebb közösséggel. Ma már Európának ezen a felén sincsenek hermetikusan záró rendszerek. Az öncenzúrával azonban magát a művet rongálod, magadat csonkolod. Lehet, hogy az így méretre vágott darab átmegy, de – akármit magyarázol be magadnak közben, megbomlott az integritásod. S ráadásul ezt csak egy darabig érzed. Érdekelt vagy abban, hogy elfeledd, milyen korlátokat kellett betartanod.

Egyik ámulatból a másikba estem – mosolyog Gyürki Béla kassai nyugdíjas, aki a múlt héten szeretett volna részt venni az évtizedek óta elhagyatott, néhai fedett uszodából átalakított Művészetek Csarnokának (Kunsthalle) megnyitóján. Délután a szokásos sétájára indult a Hernád kiszáradt ága mellett, és amikor meglátta, hogy mennyi munkás tüsténkedik a környéken, biztosra vette, hogy ismét elhalasztják a nyitóünnepséget. Másnap meglepődve olvasta, hogy tévedett.

Háromsebességes a világgazdaság, a feltörekvő térség gyorsabban, az Egyesült Államok lassabban halad, míg az eurózóna recesszióban toporog. Ez már egy ideje megfigyelhető, most azonban Kína és az Egyesült Államok lassít, az eurózóna visszaesése meredekebbnek ígérkezik. Ezt a változást, vagyis az áprilisi prognózishoz képest lefelé módosított adatokat emelte ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden frissített előrejelzéséből Olivier Blanchard vezető közgazdász Washingtonban.

Milda, az északi istennő arcképe díszíti a lett egyeurós érmét – derült ki az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácsülése után, ahol a pénzügyérek minősített többséggel jóváhagyták, hogy Lettország január 1-jén euróra cserélje a latot. Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök a döntést követő sajtótájékoztatón felidézte: Milda a 20–30-as években szerepelt az ötlatos pénzérmén, amit a lettek a szovjet megszállás alatt is őrizgettek, emlékezve Lettország függetlenségére.

Magyarország korrupt, s a helyzet mit sem javult az utóbbi években – állapítja meg a Trancparency International tegnap ismertetett kutatásában, melyet a világ 107 országában, ezen belül az Európai Unió (EU) húsz tagállamára terjesztettek ki, itthon ezer fő vett részt a felmérésben. A megkérdezettek 61 százaléka szerint az elmúlt két évben nőtt a korrupció Magyarországon, kifejezetten az államigazgatás területén – jegyezte meg a kutatás bemutatásakor Martin József Péter, a Trancparency ügyvezető igazgatója. A növekedés dinamikája valamelyest mérséklődött, két évvel ezelőtt még a kutatásban részt vevők 75 százaléka vélte úgy, hogy egyre több a mutyi. A kormány felé erős kritikai üzenete van annak az adatnak, hogy a megkérdezettek 82 százaléka úgy véli: néhány cégcsoport „valamelyest vagy nagyon” befolyásolja az állam, illetve a kabinet működését.

Szotyory Lászlónál a dolgok komolyra fordultak. A művész, aki egykor poétikus ligeteket és mediterrán kerteket festett, most vészjóslóan nyájas oroszlánok, üvöltő farkasok és gonosz tekintetű őrkutyák képeit állítja ki. Csupa ragadozót, amelyek látszatra oly kevéssé emlékeztetnek az előző korszakokra.

Tagadta bűnösségét a Fővárosi Törvényszék előtt tegnap kezdődött büntetőperének kezdetén a Fenyő János médiamágnás tizenöt évvel ezelőtti meggyilkolásával vádolt Jozef Rohác, csakúgy, mint a vádirat szerint aznap a merényletben sofőrként közreműködő szintén szlovák állampolgárságú Ladislav T. Rohác nem kívánt vallomást tenni a bíróság előtt, korábbi – igencsak szűkszavú – rendőrségi vallomását ismertették a tárgyaláson. Eszerint: Fenyő János meggyilkolásakor Szlovákiában volt, ott értesült a bűntényről. Azt mondta, hamis szakvéleményt készített a szakértő, aki szerint az ő DNS-e volt abban a sapkában, amelyet a gyilkos a tetthely közelében hátrahagyott. Hazugságvizsgálaton azonban nem kíván részt venni.

A Magyar Gárda Egyesület feloszlatása nem sérti az emberi jogok európai egyezményébe foglalt gyülekezési és egyesülési szabadságot – mondta ki ítéletében kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amely szerint a magyar hatóságok döntése nem volt aránytalan a romaellenes gyűléseken és félkatonai felvonulásokon részt vevő egyesülettel szemben.

Botrányok egész sorozata után váltották le Moszkvában a világhírű Nagyszínház, a Bolsoj vezérigazgatóját. Anatolij Ikszanov (képünkön) csaknem 13 év után kénytelen elhagyni posztját, helyére a Sztanyiszlavszkijról és Nyemirovics-Dancsenkóról elnevezett zenés színház vezetője, Vlagyimir Urin kerül. „Az emberi erőtartalékok még a legmagasabb szintű profik esetében sem végtelenek” – indokolta tegnap a társulat vezetői előtt a döntést az orosz kulturális miniszter. Vlagyimir Megyinszkij méltatta Ikszanov érdemeit, de megjegyezte: „nem egyszerű” a színház körül kialakult helyzet. Az nem derült ki szavaiból, miért volt szükség a vezérigazgató soron kívüli eltávolítására, hiszen októberben amúgy is lejárt volna a szerződése.

Az április közepén lezárult, botrányosra sikeredett trafikpályázaton nyertes 5415 koncesszor közül mindössze 4530 nyitotta meg az üzletét július elsejére – derül ki a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. hétfői közleményéből. Dacára, hogy a trafikpályázaton 5297 nyertes vállalta – jelentős többletpontokért –, hogy július elsejével ezt megteszi. A vállalkozások zöme – 5295 dohánykereskedelmi betéti társaság – a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) megkapta a dohány-kiskereskedelemre jogosító vámhatósági engedélyt is, amihez szükséges volt egy már meglévő üzlethelyiség felmutatása. Azonban 767 koncesszió mögött álló vállalkozás így sem tudott határidőre nyitni.

Újra fellángolhat az euróválság: ettől tartanak most az EU-ban, miután Görögországban és Portugáliában is politikai-gazdasági bizonytalanság alakult ki. Csak látszólag megnyugtató hírek érkeznek a két déli tagállamból. A portugál kormánypártok azzal biztatták tegnap a köztársasági elnököt, hogy mégsem omlik össze a koalíció – de majdnem ez történt. A görögök pedig fellélegeztek, hogy átutalják nekik a mentőcsomag következő részletét – ám csak több adagban „csepegtetve”, hogy ezzel is ösztönözzék a reformok végrehajtását.

Hiába kerül ma már tényleg csak egy csésze kávé árába naponta, a magyarok többsége még mindig nem köt utasbiztosítást. A külföldre utazók mindössze 35 százaléka indul útnak biztosítással a zsebében, miközben az európai átlag 90 százalék – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tegnapi tájékoztatóján. Sokan úgy vélik: az is elég, ha kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), amelyet ingyenesen bárki igényelhet, aki Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult, és itt vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagországában állandó lakhellyel rendelkezik. A kártyát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adja ki, és három évig érvényes. Az EEK-t az uniós tagállamokban, valamint néhány további országban lehet használni.

A Magyar Kézilabda Szövetség ideiglenesen Hajdu Jánost bízta meg a női válogatott irányításával.