A strasbourgi törvényszék emlékeztetett arra, hogy az államnak joga van megelőző intézkedéseket tenni politikai pártokkal és egyesületekkel szemben, hogy megvédje a demokráciát, ha azok fellépése olyan mértékben sérti mások jogait, hogy az aláássa a demokratikus társadalom alapvető értékeit. Sőt, a bíróság tovább megy, és azt mondja ki, hogy ha az állam nem cselekszik – akkor is ha konkrét jogsértés nem történt, és a felvonulás, tüntetés törvényszerű volt – akkor hallgatólagos hozzájárulását adja ezekhez a megfélemlítő akciókhoz. A strasbourgi testület szerint a közvélemény ebben az esetben azt hihette volna, hogy az állam legitimálja ezt a fenyegetést.

A bíróság szerint a panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök által létrehozott mozgalom a nyilasokra emlékeztető, a faji megkülönböztetés üzenetét hordozó tüntetéseket szervezett, amelyek megfélemlítették a roma kisebbséget. A félkatonai felvonulások a bíróság szerint továbbmentek a felkavaró, sértő gondolat puszta kifejezésénél, ami az egyezmény védelme alá esik, hiszen szervezett aktivisták fenyegető csoportjának fizikai jelenlétéről van szó. Ezért a bíróság szerint az egyetlen hatékony megoldás a fenyegetés megszüntetésére a mozgalom mögötti egyesület által nyújtott szervezeti struktúra megszüntetése, azaz a betiltás volt. A bíróság megítélése szerint túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein az, ha a politika szereplői félkatonai szervezetek alakítására mutatnak képességet és hajlandóságot.

A bíróság kimondta, hogy a magyar bíróságok döntése nem nevezhető sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek. A bíróság szerint a magyar hatóságok döntése aránytalannak sem minősül, hiszen semmilyen más szankciót nem vetettek ki, a résztvevők politikai tevékenységét egyébként nem korlátozták. A bíróság kitér rá, hogy a magyar hatóságok többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általuk támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő.

A strasbourgi testület megemlékezik róla: a mozgalom több mint 200 aktivistája Tatárszentgyörgyön vonult fel, s bár erőszak nem történt, utólag nem lehet megállapítani, hogy ezt csak a rendőrség jelenléte akadályozta-e meg. Az ítélet felidézi, hogy az aktivisták katonainak tűnő egyenruhában, parancsokat és vezényszavakat használva, baljós karszalaggal, és katonainak tűnő alakzatban vonultak fel a faluban. A bíróság kitér rá, hogy ez különösen a történelmi tapasztalatok miatt megfélemlítő, főleg, ha ezt a kiszemelt közösségnek az otthonában, kiszolgáltatottan, „foglyul ejtett közönségként” kell eltűrnie. Tatárszentgyörgyön a mozgalom akciói a „cigánybűnözés” rasszista koncepciójáért állítólag felelős roma közösség ellen irányultak – állapítja meg a bíróság. A felvonulások a bíróság szerint a rasszista „rend” megvalósítása felé tett első lépésként értelmezhetők.

A bíróság egyhangúlag hozta meg döntését a gárdaügyben. Az ítélet ellen három hónapon belül lehet fellebbezni, s az úgynevezett Nagykamarához fordulni. A nagykamarai szakasz előtt azonban öt bíró dönt arról, hogy az ügy érdemel-e további vizsgálatot. Ha igen, akkor a Nagykamara másodfokon dönt. Ha nem, akkor a mostani ítélet válik véglegessé.

A Jobbik fellebbez

A Jobbik szerint felháborító, „a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönő viszonyban sincs” a strasbourgi bíróság keddi ítélete. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő keddi közleményében úgy reagált: visszautasítják azt a feltételezést, hogy a Magyar Gárda megmozdulásai egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítására irányultak volna. A Jobbik álláspontja szerint a Magyar Gárda Egyesület és a „vele tévesen azonosított” mozgalom feloszlatását jogszerűtlenül mondták ki, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulnak.

A nemzetközi bíróság szerint a gárda vonulásai a rasszista rend megvalósítása felé tett első lépésként értelmezhetők