A helyszínre érkezve a csaknem hét és fél millió euróból, jórészt uniós forrásból kiváló ötlet alapján átalakított épületet csodálta meg. Azután pedig a Kassáról származó, Argentínában élő Fernando Fallik (művésznevén: Gyula Kosice) életmű-kiállítását, továbbá Tony Cragg szobrait, valamint Constantin Brancusi különleges kompozíciójú fotóit. Elmondása szerint a művészi élményt azért eléggé zavarta az épület szigetelését folytató szakmunkások kopácsolása, valamint a környéket rendező munkagépek zaja.

A Művészetek Csarnokát az elmúlt héten nyitották meg egy régi uszodában

Vladimír Beskid, a Kassa Európa Kulturális Fővárosa (EHKM) projektet valóra váltó nonprofit társaság művészeti igazgatója nem lepődik meg a történeten. – Főleg objektív okok miatt csúsznak a megszabott időpontok. Az év elején az április elejéig elhúzódó tél késleltette a munkálatokat. Meg a vártatlan akadályok. A régi uszodában például a statikusok a falak megerősítését is elrendelték, a volt kaszárnya és a katonai raktárak alatt a tűzszerészek pedig második világháborús bombákat találtak. A belvárosi szökőkút ugyan időben elkészült, de még június végén sem működött, mert a szükséges engedélyeket csak az elmúlt napokban kaptuk meg. A felújított parkokat már megnyitottuk, a gondjainkról végre már múlt időben beszélhetünk, hiszen napokon belül elkészül a felújított kaszárnya, amelyből Kultúrpark lesz, ahol számos hagyományos és interaktív programot rendezünk. Nem mellébeszélésként, hanem tényként említem, hogy kontinensünk idei másik fővárosában, Marseille-ben még nagyobbak a csúszások – közli, majd kitekint az ablakon: – Higgye el, minden gondunkért, nehézségünkért kárpótolnak bennünket a színvonalas műsorok és az egyre nagyobb számban érkező külföldi és hazai turisták. Akiknek a száma nyilván még növekedni fog, mert szeptember közepétől repülőjáratot indítanak Kassa és London között – közli a művészeti vezető.

Tomás Cizmárik kommunikációs igazgatóval a nemsokára régi pompájában ragyogó, a megyeszékhelyhez tartozó abaszéplaki (Krásna) kastélyt tekintjük meg, majd pedig a Szent Erzsébet-székesegyház avatott kézzel restaurált nyugati portálját, a dóm főbejáratát csodáljuk. Az északi kapu felett már eredeti szépségében tündököl Dudics Andornak a II. Rákóczi Ferenc életútját felelevenítő triptichonja. A dómban májusban szentelték fel boldog Salkaházi Sára szobrát. Rövidesen végeznek a Mátyás-torony felújításával, majd pedig a belső kápolnák tatarozása következik.

– Aki Kassára jön, a dóm megtekintését nem hagyja ki. Tavaly mintegy százezer turistát számoltak meg, idén már június végéig már csaknem ennyien látogattak el ide – tájékoztat az igazgató. A belváros magyar, lengyel és német beszédtől hangos, ami választ ad arra a kérdésre is, hogy honnan érkeznek a legtöbben.

A több mint háromszáz program jelentős része Márai Sándor, továbbá a szepességi cipszer családból származó kassai építész, a Miskolcon elhunyt Oelschläger Őry Lajos, valamint Juraj Jakubisko neves szlovák filmrendező és a már említett Gyula Kosice szellemi örökségére, alkotásaik bemutatására és népszerűsítésére épül. Mindez, a Mazel Tov zsidó kulturális rendezvénysorozattal és a nemrég lezajlott népművészeti fesztivállal együtt a patinás város sokféle kultúrából táplálkozó múltját és jelenét eleveníti meg. Elsősorban Miskolc mint testvérváros, továbbá a kassai magyar főkonzulátus, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Művészeti Akadémia aktív közreműködésével kultúránk méltó helyet foglal el ebben a színes kavalkádban. Nagy sikert aratott a Tisztelet Márainak, tisztelet Kassának című irodalmi est, valamint Szemző Tibor Kőfaltorta című mozikoncertje. Egyelőre viszont visszhangtalan maradt a város világhírű írójának életútját és alkotásait felvillantó táncjáték a helyi kísérleti stúdió és az Állami Színház balettkarának előadásában.

– Egyetlen szombaton harminchét rendezvényre képtelenség eljutni – lobogtatja a magyar nyelvű műsorfüzetet Méry Jenő, aki barátaival Szigetbecséről érkezett. Megtekintették a Márai-emlékszobát, felkeresték azokat a helyszíneket, amelyekről a Kassai őrjárat című művében olvashatunk, majd pedig a helyi zsidó műemlékekkel ismerkedtek meg. –Az utóbbi helyeken magyarul kiválóan beszélő személy kísért bennünket, az előbbi idegenvezetőnk is kedves személy volt, de csak törve beszélte az anyanyelvünket, a neves kassai polgártól pedig semmit sem olvasott. Egyik kollégám szomorúan állapította meg, hogy az ifjú hölgy mosolyogva darálja el a hivatalos szöveget, de nem lát és nem érez máraiul – idézi fel legfrissebb kassai tapasztalatait. Gondterhelten fogad Kollár Péter, a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális szervezete, a Csemadok városi elnöke is. Mondja is az okát: – A pozsonyi kulturális minisztériumtól kértünk a hatvanmillió eurós kasszából nyolcezret a Magyar Dal című kétnapos rendezvényre. Azzal utasítottak vissza bennünket, hogy ezt a szervezetet nem ismerik. Ami vérlázító válasz, hiszen több mint öt évtizede tevékenykedünk. Mégsem mondtunk le a tervünkről, mert a megyei illetékesek és magyarországiak is ígértek annyi pénzt, hogy szerény gázsikért felléphet a révkomáromi Teátrum a Bánk bánnal, továbbá Szvorák Katalin és több művész – bizakodik az ismert közéleti személyiség.

Nyáron és ősszel is a bőség zavarával szembesülhet a látogató. A sokféle kínálatból kiemelkedik az augusztusra meghirdetett Ghymes-koncert és az azt követő Benyovszky Móric című produkció, a Honvéd Táncszínház előadásában. Elsősorban az ifjú nemzedéket szeretnék megszólítani a Művészetek Csarnokába tervezett hang- és fényinstallációkkal, valamint az elektronikus zenei fesztivállal. Szeptemberben mutatja be a helyi Állami Színház Karol Horák neves szlovák kortárs drámaíró Kassai vértanúk (Svedectvo krvi) című alkotását. Nemcsak szakmai körökben várják nagy érdeklődéssel a Párhuzamos történetek – Budapest főváros és Kassa régiócentrum a XIX. század második felében című kiállítást, amely október végétől a magyarországi urbanizáció egyik legprogresszívebb időszakát kívánja bemutatni.

De botrányok is kísérik a rendezvénysorozatokat. Tavasszal Richard Rasi polgármester utasítására leszedték a KassaBoys csoport köztéri alkotását, mert a fémből készült rakétát olyan újságcikkekkel aggatták tele, amelyek a nonprofit társaság vezetőinek állítólagos panamázásairól és szakmai mulasztásairól számoltak be. Átláthatatlan gazdálkodást emlegetett Marián Gaj, Kassa északi városkerületének polgármestere is, és távozott az igazgatótanácsból. Nem aratott osztatlan sikert az sem, hogy a felújított városi parkokat körbekerítették, éjszakára – a vandáloktól és a hajléktalanoktól tartva – pedig lezárják. Az öt bejárati kapu egyikét ugyanis Pavol Paska házelnök luxusvillája előtt helyezték el, aki így egyetlen kivételezettként akár éjszakánként is kószálhat a vágott kövekkel borított sétányokon.

Nem hallgattak el a tamáskodók sem, akik szerint a hatvanmillió eurós költségvetést jóval túllépik az illetékesek. Egyelőre senki sem tudja, hogy miként üzemeltetik majd, és főleg milyen pénzekből a felújított épületeket.

Richard Rasi erre is válaszolt:

– Rosszakarók nálunk is akadnak, hadd kuvikoljanak. Mi nem szórtuk a pénzt, nem estünk megalomániába, mert jórészt az enyészetnek indult épületeket újítottuk fel, amelyek megmaradnak és életképes funkciót kaptak. A nonprofit társaság munkája decemberben nem ér véget. Továbbra is szervezik a helyi kulturális életet, jövőre már alig maradt hely a rendezvénynaptárukban, annyi a hazai és a külföldi vendégszereplő. Az idei, változatos műsorfolyamnak köszönhetően pedig remélhetően még több vendég fedezi majd fel városunkat. És sokan térnek majd ismét vissza – bizakodott a polgármester.