Ezek alapján semmi meglepő nincs abban, hogy az állami korrupció mértékét egy ötös skálán a magyarok 3,8 pontra teszik. Azon sem lehet meglepődni, hogy itthon az emberek a politikai pártok működését tartják a legproblémásabbnak. A második helyre az üzleti élet került, míg a harmadikon – kötődve az első helyen álló politikai erőkhöz – a parlament és a törvényhozás áll. A magyarországi eredmények hasonlítanak a többi európai országéhoz: ott az állampolgárok szintén a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak, a második helyen a parlament és a törvényhozás áll, az üzleti élet pedig a harmadik helyre futott be.

A hazai adatokban az a legelszomorítóbb, hogy a mindent átható magyarországi mutyi ellen egyre kevesebben akarnak fellépni – jegyezte meg Martin József Péter. Tíz magyarból hét nem jelentené, ha korrupcióval találkozna. Az első helyen álló Németországban gyakorlatilag mindenki tenne bejelentést: ez ügyben a magát aktívnak nevezők aránya 94 százalék. E mutatónk az európai összevetésben messze a legrosszabb, az ugyancsak hátul kullogó Szlovákiában például 50 százalék azok aránya, akik jelentenék, ha visszás üggyel találkoznak. A legtöbben azért döntenek a passzivitás mellett, mert egyáltalán nem bíznak abban, hogy bármi is történik a bejelentésük alapján. A másik nagy csoport pedig nem mer lépni, ha ilyen esetekkel találkozik, attól fél, hogy neki lesz baja az ügyből. Nem lehet örömtüzet gyújtani azért sem, hogy a válaszadók 85 százaléka szerint az állami vagy önkormányzati ügyintézés során fontos szerepe van a személyes kapcsolatoknak. Úgy tartják, ezek híján a polgár nem kielégítően vagy nem elég gyorsan kapja meg a kívánt szolgáltatást. Arra a kérdésre, hogy mely állami szolgáltatásokért fizettek kenőpénzt vagy hálapénzt, a legtöbben, 18 százalék az egészségügyet jelölte meg.

Ebben a környezetben már meglepődni sem érdemes azon, hogy a válaszadók közel fele szerint a kormány harca a korrupció ellen teljesen hatástalan. Ezzel összefügg, hogy 71 százalék úgy véli, alacsonyabb szinten többet lehet tenni, vagyis a „hétköznapi emberek szerepe”, magatartása meghatározó a mindennapi visszaélések megfékezésében. Utóbbi mutató egyébként csökken: két éve még 80 százalék fölött volt. Az adat az EU-ban 61, a globális átlag 67 százalék.

A Trancparency igen határozott elvárásokat fogalmazott meg kutatása összegzésében a korrupció megelőzése érdekében. Véleményük szerint elengedhetetlen a kormánytól teljesen független állami ellenőrzési intézmények autonómiájának haladéktalan helyreállítása, vagyis a fékek és ellensúlyok visszaépítése a rendszerbe – közölte Martin József Péter. Ki kell zárni annak a lehetőségét is, hogy a közjóval szemben az államhoz közel álló és azzal összefonódó csoportok érdekei érvényre jussanak – folytatta. A tisztulás érdekében szükség lenne a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságára is, ezenfelül elengedhetetlen a bejelentések eddiginél hatékonyabb szabályozása, kezelése. Az egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a korrupció ma Magyarországon épp a feljelentő számára jelenti a legnagyobb veszélyt – tette hozzá.