'Megpróbálták befolyásolni az ítéleteket'
− Milyen kérdéseket vet fel az igazságszolgáltatás számára a katonai puccs, amely egy tollvonással felfüggesztette az egyiptomi alkotmányt?
Amir El-Ajubi: Jogi kétségeink az MT kormányzása alatt mindvégig voltak, mert folyamatosan megsértették az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megpróbálták befolyásolni az ítéleteket.
Ahmed El-Zend: Ez a szervezet a magalakulása óta a politikai hatalomra törekedett. Egyiptomi bírókat is toboroztak a soraik közé, hogy mérsékelhessék a mozgalmuk tagjai ellen hozott ítéleteket. A testvériség eszmerendszere ellentétes a szólásszabadság, a véleményszabadság eszméivel és egyáltalán, az egyiptomi kultúrával. Egyiptom az egyik legrégebbi civilizáció, erős a civil társadalom, de ez az elnök az egyiptomi történelem tragédiája volt. Minket a katonaság egyébként nem ellenőriz, mi csak az alkotmánynak vagyunk felelősek.
− Igen, de éppen most függesztették fel az alkotmányt, amelyet korábban népszavazás is hitelesített.
Amir El-Ajubi: Ezt az alkotmányt az MT magának írta. Az alkotmányozó tanács száz tagja közül nyolcvan a mozgalomhoz tartozott, és a maradék húszra ráfogták, hogy az egyiptomi társadalom más rétegeit képviseli. Az alkotmányozási folyamatba nem vonták be az igazságszolgáltatást, sőt az alkotmány arra szolgált, hogy egyes bírókat elmozdítsanak a helyükről. Így távolították el a korábbi főügyészt, hogy helyére Murszi emberét, Talaat Abdallahot tegyék. A referendumkor a nyolcvanmilliós országban csak hétmillióan mentek el szavazni. Több felső-egyiptomi településen bizonyíthatóan befolyásolták a szavazókat.
− Nem lehetett volna mégis a „nyugati” demokratikus eszközrendszerrel helyrehozni a dolgokat?
Ahmed El-Zend: A testvériség megnyitotta a gázai határokat. Líbiával és Szudánnal is együttműködött, az onnan behozott fegyvereket az emberek ellen fordíthatja. Az egyetlen megoldás az volt a társadalom számára, hogy a katonaságot hívja segítségül.
− Más eszközzel nem lehetett volna eltávolítani a hatalomból a testvériséget. Meddig jutott a Muzulmán Testvériség az igazságszolgáltatás átalakításában, milyen blokkok kerültek a rendszerbe az elmúlt két évben?
Mohamed El-Zend: Az új főügyész egyszerűen kiengedte az MT embereit a börtönökből. Nem a jogokat és a kötelezettségeket biztosította, egyszerűen a mozgalomnak dolgozott. A bíróinknak kétszer is meg kellett gondolni az ítélet súlyosságát, ha a testvériséghez kötődő terroristákról volt szó. Maklub bírót (aki két hete hozta nyilvánosságra a végzést, amely szerint Murszi és a testvériség bebörtönzött tagjainak 2011. januári kiszabadítása nem amnesztiával, hanem a Hezbollah és a Hamasz fegyvereseinek beavatkozásával történt) nagyon súlyosan megfenyegették. Az alkotmánybíróságot bezárták, és a súra tanács (a parlament felsőháza) az egyiptomi állampolgárok csupán hét százalékának szavazatával alakult újra.
− Milyen lépéseket várnak az új kormányzattól?
Ahmed El-Zend: Most arany korszak következik az igazságszolgáltatás számára, amely Egyiptomban nagy múltra tekint vissza. A bíróságok függetlenségét még Faruk király, Abdel Nasszer, Anvar Szadat és még Mubarak idején is biztosították, ezek a vezetők mind tiszteletben tartották a bírói testületet. A Bírók Klubja a megalakulása óta tartja magát ahhoz, hogy ítéletet nem lehet elferdíteni. Az Európai Uniónak is jobb, ha normális emberekkel tárgyalhat. Az egyiptomiak sohasem fogják megengedni, hogy az elnök a saját pártérdekeiért dolgozzon. Biztos vagyok benne, hogy miután mi megszabadultunk a testvériségtől, néhány hónapon belül Tunéziában és más országokban is át fogják gondolni a helyzetet.