PO kormányzása sokak szemében – főleg külföldön – sikertörténet. Most azonban fordult valami. Ha ma lennének a választások, Tusk pártja veszítene. A közvélemény-kutatások egy ideje már csak a második helyet adják neki 26 százalékkal, az élen a jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) áll 31 százalékkal.

A PiS élén JaroslawKaczynski van, aki szintén volt már kormányfő egy tarka koalíció élén, s akkor csúfos vereséget szenvedett. Megbukott programja, az úgynevezett 4. köztársaság eszméje is. Ez a lengyel rendszerváltás addigi 15 évének teljes tagadása volt. Azt sugallta, hogy a kerekasztalnál történt békés megállapodás, s utána a választás, piszkos alku volt: a volt kommunisták kiegyeztek a Szolidaritás elitjének egy részével, felosztották és kiárusították Lengyelországot.

A PiS azóta is leszámolást, az elitek cseréjét, erkölcsi tisztulást és a külföldi befolyás visszaszorítását ígérte. Ez eddig nem volt elég a győzelemre, most mintha esélyük lenne a revánsra. Elblagban első helyen végeztek a rendkívüli helyi választáson, pedig a PiS ott még soha nem nyert. Miért büntetik a lengyelek az alapvetően sikeres Tuskot?

Erények és Hiányok

Tusk fő erénye sokak szerint egyik hátránya is: idegen tőle a nagy ívű politikai víziók világa. Nem hagyományos lengyel hazafi, hiszen kasub, a német–lengyel kultúra tengermelléki határvidékéről származik. Gyakorlati politikus, aki hisz a kapitalizmusban. Kormánya sokat tett a pénzügyek rendbetételéért, s azért, hogy a 2008-as pénzügyi válság ne érintse az országot. Lengyelország növekedett, amíg az EU minden más állama visszaesett, vagy stagnált. Az ország az unió egyik fő műhelyévé lett Németországgal együtt. Tusknak sikerült helyreállítania a jó viszonyt a németekkel, miközben az oroszokkal sem került konfliktusba. (A szmolenszki katasztrófa, amikor lezuhant a Lech Kaczynski elnököt és kíséretét szállító különgép, erre elég okot adott volna.)

Varsó megkerülhetetlen az EU-ban és komolyan pályázik vezető szerepre Kelet-Európában. Ezek a sikerek most azonban igen viszonylagossá lettek. Sokan úgy vélik, hogy a Tusk-kormány csak a PR-ral foglalkozott. Elmulasztotta a valódi reformokat, s amelyekbe belekezdett, azokkal maga ellen fordította a társadalom különböző rétegeit. Elődje is ebbe bukott bele. Kaczynski kampányt kezdett az elitek ellen. A volt kommunistákkal kezdte, folytatta az üzleti szférával, a korruptnak beállított baloldali politikusokkal, megtámadta az orvosokat, de nem kímélte általában sem a „túlképzetteket”. Jacek Zakowski, a Polityka hetilap publicistája viszont így sorolta fel a PO-kormány ballépéseit, amelyekkel a közembert bosszantották fel. 1. Autósok. Drákói módon csökkentették a megengedett sebességhatárokat, amelyeket most maguk állítanak vissza. 2. Szülők

és pedagógusok. Hat évre csökkentették a kötelező iskolakezdést, miközben az iskolák nem készültek fel erre. Lengyelországban mindig hétéves korban mentek iskolába gyerekek. 3. Felemelték a nyugdíjkorhatárt, a gyógyszerek árát, a városi közszolgáltatások díjait. És még lehet sorolni, hogy átgondolatlan intézkedések háborították fel a felsőoktatást, a tudományos kutatóintézetek alkalmazottjait. Sokak szerint lepusztították a közmédiát... És eközben a makroközgazdászok továbbra is a nagy rendszerek reformját hiányolják. Még többen hiányolják a társadalom érdekelt szektoraival a konzultációt. A gazdasági kamarákat, vállalkozói szervezeteket sem kérdezik meg az alapvető ügyekben. A kormányfő arra koncentrál, hogy pártjában úgy alakítsa az erőviszonyokat, hogy ne érvényesülhessen egyetlen potenciális vetélytársa sem, s eközben a párt szétesik. Az ország nem esett szét, nem lázadt fel, de rossz a kedve és a közvélemény-kutatási adatokkal büntet.

Ellenfelek és Partnerek

Tusk évek óta azzal fenyegeti a lengyeleket, hogy ha ő megy, akkor Jaroslaw Kaczynski jön. Ez a fenyegetés sokat vesztett erejéből. A nacionalista retorika sokakat vonz. Kaczynski jól épít a vallásos rétegekre, az egyházi támogatásra, nem zárkózik el a szélsőjobboldaltól, a rasszista futballdrukkerek köreitől sem. A „szmolenszki vallásnak” is sok híve van. Ennek az a fődogmája, hogy a repülőgép-katasztrófa oka Tusk és Putyin összeesküvése volt. Kaczynski karizmatikus vezető, s jól jön neki, hogy a PO oly sok társadalmi csoportot elidegenített magától. A jobboldalnak vannak elkötelezett választó csoportjai? A liberálisoknak? Az inkább baloldali pártoknak a tábora lazább, könnyebben elhagyja az általában preferált pártot, s megvonja tőle a támogatást, ha csalódik. A jobboldal kemény magja az „akár rossz, akár jó, az én pártom” elvet gyakorolja.

Programok

Lengyelországban ma már választási kampány folyik. Tusk egyfajta belső pártválasztáson akarja megerősíteni pozícióját. Kaczynski vezére a saját pártjának, tehát vitathatatlan személyiség, a jelenlegi kormány gyors leváltását ígéri. A mai lengyel közéletben azonban nem ütköznek programok, csak személyiségek, nincs vita, csak szlogeneket hallani. A társadalom pedig szeretné tudni, milyen országot kínálnak neki: világi vagy félig vallási uralom alatt állót? Nemzeti bezárkózást választót, vagy az EU-ban gondolkodó európai középhatalmat? És akarnak-e lengyel eurót? Ma ez is demagóg vita tárgya, az elemzések nem kerültek be a nagypolitikába. Lengyelországból rengeteg fiatal, jól képzett ember vándorolt ki, és ez a folyamat még nem állt meg. Eddig valamilyen formában ezek a százezrek részt vettek a döntésekben, szavaztak. Most – úgy látszik – megcsappan az érdeklődésük, hiszen a vita nem arról szól, ami őket érdekli. Ha a fiatalok, a képzettek, az Európában is alkalmasak elmennek és érdektelenné válnak a hazai politika iránt, akkor a helyzet valóban rosszra fordul.

Úrnapi körmenet Varsó közelében