Harcban az akadémikusokkal
Mindezt egy hónappal az után, hogy a tudósok Vlagyimir Fortov fizikus személyében reformpárti elnököt választottak a Nagy Péter alapította 289 éves testület élére. Most egyebek között azt sérelmezik, hogy a kormány előzőleg nem egyeztetett velük az egyébként Dmitrij Medvegyev kormányfő által is támogatott jogszabályról, amelyet Livanov ráadásul két hét alatt akarta áthajtani a parlamenten. A kormányzati elképzelés bírálói szerint az orosz vezetésnek valójában az értékes ingatlanokra fáj a foga. A másik oldalon viszont arra hivatkoznak, hogy még pontos nyilvántartás sincs arról, mekkora földterület, hány négyzetméternyi épület tartozik a tudós testülethez.
Akad adat, amely szerint ma minden egyes akadémikusra kéthektárnyi telek jut, de ezek jó részén 15-20 éve semmi sem történik. Ezért a törvényjavaslat az ingatlanok ügyeit egy újonnan alapított ügynökségre bízná. A Science című amerikai tudományos lapnak nyilatkozó Alekszander Szpirin fehérjekutató nemzeti tragédiának nevezte a tervezett intézkedést, hiszen ezzel szerinte a szervezet elveszítené a függetlenségét. Maga a miniszter tudományos tanácsa sem tudott a tervről, amelyet az orosz kutatók most erőteljesen kritizálnak. A parlamenti alsóház, az állami duma kommunista frakciója bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a kormány ellen a tervezett jogszabály miatt, és a világból is mind több tiltakozás érkezik.
– Minden politikai nyilatkozat a tudósok jogainak szélesítését hirdeti, a gyakorlat azonban ezzel szöges ellentétben áll – mondta az amerikai lapnak Mihail Gelfand, a minisztérium tanácsának tagja. Az Orosz Tudományos Akadémia új elnöke időt és egyeztetést kért szerdán Vlagyimir Putyin államfőtől, és végül kompromisszumot kapott: a végszavazást csak az ősszel tartják meg, és pénteken, amikor második olvasatban is elfogadták a jogszabályt, már a tudósok észrevételeinek egy részét méltányoló, módosított szöveg került az állami duma napirendjére. Változott például a sokat bírált elképzelés, hogy egy csapásra megszüntetnék a levelező tagságot, és e státus birtokosait teljes jogú akadémikussá léptetnék elő.
Ezt a folyamatot három évre nyújtanák el, és végrehajtásának módjáról maga az akadémia dönthetne. Sok kutató az orosz politikai vezetés tudomány iránti érdektelenségét látja a támadással felérő törvényjavaslat mögött. – Ha a kormány tényleg meg akarná újítani az orosz tudományos életet, e nélkül is könnyen megtehetné, és még sok pénzt sem kellene erre költenie – állítja Mihail Ugrjumov endokrinológus akadémikus a Science-nek. „A tudomány azonban nem áll az orosz politika prioritásainak élén” – hangsúlyozta a tényt, amely a hazai viszonyoktól sincs távol.
Navalnijt leültetné az ügyészség
Hat év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség Alekszej Navalnijra, az orosz ellenzék egyik vezérére. Az aktivistát gazdasági bűncselekménnyel vádolják: azzal, hogy Kirov megye kormányzójának tanácsadójaként előnytelen szerződés megkötésére vette rá egy állami faipari vállalat vezetőjét, és ezzel 16 millió rubeles, azaz több mint százmillió forintos kárt okozott. A vádlott ügyvédje arra hívta fel a figyelmet, hogy védencének a hatásköre sem volt meg a neki felrótt bűncselekmény elkövetéséhez. Szerinte a pernek egyértelműen politikai célja van, Navalnijt közszereplőként akarják lejáratni.
Politikai perről beszélt az ügy kapcsán Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki Csoport jogvédő szervezet tekintélyes vezetője is. Maga Alekszej Navalnij – aki egy korrupcióellenes internetes oldal létrehozójaként vált külföldön is ismertté, majd a 2011. decemberi parlamenti választásokat követő kormányellenes megmozdulások idején lett az ellenzék egyik vezetője – tagadja a vádat. A tárgyalóteremben az utolsó szó jogán kijelentette, hogy semmiképpen sem hagy fel eddigi tevékenységével, és kollégáival együtt mindent megtesz azért, hogy „felszámolják az Oroszországban kiépülő feudális rendszert”. (Hírösszefoglalónk)
