Paradicsomi állapotok a bolgár parlamentben
A legtöbb szavazatot a korábbi kormánypárt, a jobbközép GERB szerezte. Ez azonban nem volt elegendő a kormányalakításhoz, és külső támogatást sem kaptak. A GERB azért volt kénytelen februárban lemondani a kormányzásról, mert szociális tüntetéssorozat söpört át az országon az elviselhetetlenül magas rezsiköltségek miatt. Bojko Boriszov miniszterelnök nem tudott újrázni, már csak azért sem, mivel kiderült, hogy kormányzása alatt belügyminisztere mindenkit lehallgattatott.
A második legtöbb mandátumot szerzett szocialista párt és a török kisebbség pártja (DPSZ) alakíthatott kormányt, amelyet egy pártonkívüli közgazdász, Plamen Oresarszki vezet, s a kabinetben sok a jobboldalhoz kötődő szakember is. A kormányt hallgatólagosan támogatja a szélsőjobboldali Ataka párt. Ennek a pártnak az elnökét hálából megválasztották a korrupcióellenes parlamenti bizottság élére.
A tüntetések azért robbantak ki, mert a koalíció a legfontosabb belső titkosszolgálat élére egy gyanús hátterű sajtómágnást, Deljan Peevszkit választotta. A 33 éves férfit később visszahívták, de a tüntetések folytatódnak. A tiltakozó mozgalom pedig megváltozott a tavaszi tüntetésekhez képest. Akkor a legszegényebbek vonultak utcára, azok, akik a kifizethetetlen villanyszámlák miatt háborodtak fel.
Most a fiatal középosztály, diákok, környezetvédők, művészek és melegjogi aktivisták folytatják az akciókat. Reggelente a nemzetgyűlés előtt kávéznak, táncolnak. Szóvivőik azt mondják, hogy a bolgár politikai struktúra megváltoztatását akarják, hogy ne befolyásolják a döntéseket az olyan oligarchák, mint amilyen Peevszki is. A tüntetések karneváli jellegét az Ataka megpróbálta megzavarni: a rasszista párt több száz fős ellentüntetést szervezett, és harminc levás napidíjjal, edzőtermekben toborzott résztvevőkkel akarta szétverni a békés tömeget. Ezt a rendőrség nem engedte. A tüntetők blokádja tart a parlament körül, de ez csak a jobboldali GERB képviselőit akadályozza a törvényhozási munkában. Ők mielőbbi új választásokat követelnek, hogy visszaszerezzék az „elbitorolt” hatalmat.
Az Alpha Research szófiai közvélemény-kutató e héten közzétette, hogy a bolgárok 80 százaléka támogatja a tüntetéseket, ám csak a válaszadók fele akarja a kabinet azonnali lemondását. A közvélemény-kutatás szerint csak a válaszadók 23 százaléka támogatja a szocialisták és a DPSZ által összeállított kormányt. 1997 óta nem volt bolgár kormány, amely ilyen kis támogatással bírt volna. A közvélemény-kutatás résztvevőinek 28 százaléka utasította el a kormányt. A kormány ettől függetlenül működik, sorra nyújtja be törvényjavaslatait, s igyekszik életbe léptetni több olyan törvényt, amely támogatja a rászorulókat és a kisgyermekes családokat.
A bulgáriai tüntetéssorozat azzal fenyeget, hogy az ország ismét káoszba süllyed – figyelmeztet az ország államfője, Roszen Plevneliev. Az elnök igyekszik közvetítőként fellépni, tárgyal a tüntetőkkel, s elhatárolódik egykori mentorától, Boriszovtól. Tagadja, hogy pártalapításra készülne, vagy elnöki rendszer bevezetéséről álmodna. A bolgár zűrzavar aggasztja az EU-t, erről nyilatkozatott adott ki José Manuel Barroso bizottsági elnök is. Krisztalina Georgieva bolgár EU-biztos blogjában azt írja, hogy nagyszerű dolog, hogy a tömegtiltakozás hatására visszavonták a gyanús hátterű Peevszki kinevezését.
A politikusnő felveti, miért nem képesek a bolgár vezető pártok az együttműködésre úgy, ahogy az olaszokat is erre késztette a nemzeti érdek. És ha már parlamenti patthelyzet állt elő, miért nem együtt készülnek az elkerülhetetlen választásokra? Georgieva érzékelteti: a helyzet veszélyesre fordulhat, Bulgária súlyos veszteségeket szenvedhet el, „elveszítjük barátainkat, elvágjuk magunkat a jövőtől, és elvesztegetjük az esélyt, amit az EU-tagság ad.” Vannak, akik ezt úgy fordítják le, hogy Brüsszel kész szankciókat is alkalmazni, akár felfüggesztheti bizonyos pénzösszegek folyósítását is.
