Egy négyzetméter, mondta a férfi. Háttal állt a bódénak, nem nagyon lehetett pontosan tudni, kinek szólt a mondat, magának vagy valakinek, aki egyelőre nem látszott. A bódé ablakát, az úgynevezett kiadót fatábla zárta, rozsdás láncon lehetett leengedni, mint valami régi felvonóhidat. Tulajdonképpen úgy hangzott, mintha addig fejben számolt volna, és most hangosan kimondaná a végeredményt.

Törökország és Izrael mellett Irán a Közel-Kelet harmadik geopolitikailag is fontos, katonailag is erős hatalma. A két héttel ezelőtti elnökválasztás fényében arról kérdeztük Mohsen Milanit, Amerika egyik legtöbbet idézett Irán-szakértőjét, a Dél-Floridai Egyetem Stratégiai és Diplomáciai Tanulmányok Központjának igazgatóját, hogy milyen érdekek fűzik Teheránt a térséghez, illetve mire számíthat a világ Haszan Rohani megválasztása nyomán.

Ez, kérlek szépen, ceyloni Watawala Green, emelte fel barátom a míves kínai féldecis csészécskét, ez a kedvencem. Mélázva kortyolgattuk a forró teát, amely engem leginkább a forró, állott vízre emlékeztetett. De azért lenyomtam belőle vagy hat kupicával.

Az űrhajózás tulajdonképpen elég piszkos ügy. Az orosz Szojuz rakéták felbocsátása például 80 tonna elégetett kerozinnal szennyezi a légkört, és erre jelenleg évente mintegy tucatnyi alkalommal kerül sor. A keletkező káros égéstermékek listáját az üvegházhatása miatt elhíresült szén-dioxid, a súlyosan mérgező szén-monoxid, a többféle nitrogén-oxid és a szénhidrogén is súlyosbítja.

Ritkán látni ilyet kőszínházban. A nézőtér első két sorában rabruhában lévő elítéltek ülnek. A sorok végén három-három fegyőr áll, fél szemmel a színpadot, fél szemmel a fogvatartottakat figyelik. A rabok mögött a büntetés-végrehajtás vezetői, protokollvendégek foglalnak helyet, a hátsó régiókban civilek, jórészt az elítéltek rokonai, ismerősei ülnek. Mivel ez nem egy „nyilvános beszélő”, a kommunikáció kimerül az integetésben.

Öt évvel ezelőtt, egy tikkasztó nyári napon az akkor éppen válófélben lévő Török Sándor odahaza takarított egyedül, amikor kintről szirénázást hallott. Meglepve kapta föl a fejét, hiszen ahol ő lakik, nemhogy szirénázó, de szinte semmilyen jármű nem szokott járni. Ő ugyanis az erdőben él egy igényesen és kényelmesen berendezett, magányosan álló családi házban, egy igazi erdei tanyán Debrecen keleti határában.

A történelem rögzítése soha nem volt tökéletes, és soha nem is lesz az – jegyzi meg John Lukacs A történetírás jövője című művében, s felpanaszolja, hogy „manapság a hivatásos történészek által írt legjobb könyvismertetések gyakran nem a szakmai folyóiratokban jelennek meg, hanem a New York Review of Books lepedő méretű lapjain, és sok történész ezekre nagyobb figyelmet fordít, mint a saját szakmai folyóirataikra”.

– Nem tudok rangsort felállítani, mert különböző jellegű történelmi regények vannak – hárította el egy top 10 összeállítására vonatkozó kérésünket Heller Ágnes filozófus.

Tíz héten át a White Queen, A fehér királyné címet viselő tízrészes kosztümös tévédráma uralja a BBC One vasárnap esti főműsoridejét. Az izgalmakban és látványosságban bővelkedő sorozat a népszerű történelmi regényíró, Philippa Gregory három bestsellerének összegyúrásából született.

Mitől jó a történelmi regény? Mi működteti, a tény vagy a fikció? Régi vita, sokan sokféleképp megválaszolták.

– Nincs kedvenc történelmi regényem, csak azt nézem, hogy egy regény jó-e – fogalmazott Spiró György, az eddig ötvenezer példányban eladott Fogság, az Ikszek, a Tavaszi tárlat és számtalan dráma írója, aki azon az állásponton van, hogy minden regény történelmi regény lesz húsz év múlva.

Trafikmutyi, földosztás, közbeszerzések, Közgép, uniós pénzek elosztása, stadionépítés, látványsportok támogatása, Századvég-Nézőpont (Bonum Semen), a közpénzek elköltésének ellenőrzését korlátozó jogszabályok – mindez érthető, világos és egy irányba mutat: legyen béke, szabadság és egyetértés, mindenekfelett pedig zsozsó. Most már mi nyerjük a legtöbbet. Sőt, mostantól csak mi nyerjünk.

A brit uralkodó szerdán adta át először a kimagasló mérnöki teljesítményért adományozható (róla elnevezett) Erzsébet királynő-díjat. Az egymillió angol fonttal járó kitüntetést négy, az internet alapjait kidolgozó szakember vehette át: Tim Berners-Lee, Robert Kahn, Vint Cerf és Louis Pouzin.

Korántsem mindennapi dolog, hogy egy hatalmas motorosbandának a Szent Péter-bazilika főoltáránál celebráljanak misét.

Németország úgy maradt. Nyugodtan, robusztusan, rezzenéstelenül az európai viharban. Mintha valaki egy hatalmas ernyőt tartana fölé, hogy csepp eső se érje őket. Legalábbis ez a legtöbb német életérzése, három hónappal a szövetségi választások előtt.

Nagy-Britanniában a második világháború utáni kor egyik legjelentősebb könyvének E. P. Thompson ötven évvel ezelőtt megjelent Az angol munkásosztály születése című könyvét tartják. (A mű magyar kiadása több mint negyven évet váratott magára.) A BBC History legújabb számában David Priestland oxfordi profeszszor elemzi Thompson jelentőségét és arról ír, hogy milyen óriási változások mentek végbe a munkásság szerepének megítélésében.

Albert Mehrabian szociálpszichológus a 60-as években jelentette be, hogy kommunikációnk 93 százaléka nonverbális, csupán 7 százaléka épül szavakra. Azóta is úgy gondolja azonban, hogy ezek a számok csak az érzések kommunikációjára érvényesek. Mégis sokan vélik úgy, hogy érdemes figyelni a testbeszédre, mert rengeteget elárul beszélgetőpartnerünkről.

Idén, december 12-én lesz húsz esztendeje, hogy Antall József elment. Húsz éve kering egy városi legenda a miniszterelnök utolsó napjáról. Arról, hogy ki és miről beszélt vele végső óráiban.

Öt természeti és tizennégy kulturális helyszínnel bővült néhány napja az UNESCO világörökség listája a kambodzsai Phnompenben rendezett tagfelvételi tanácskozáson: így már 160 ország összesen 981 helyszíne szerepel a kivételes értékek gyűjteményében.