Királyné és kancellár
Az 1464-ben a Rózsák háborúja, a York- és Lancaster-ház között kirobbant konfliktus idején játszódó történet főhőse Elizabeth Woodwille, aki magát egy közpolgár özvegyéből IV. Eduárd hitvesévé, angol királynévá küzdötte fel. A Gregory beállításában „a történelem eddig ismeretlen, most felfedezett asszonya” éppúgy nem a história frontvonalából előtörve ragadta meg az olvasók-nézők fantáziáját, mint Thomas Cromwell, VIII. Henrik kormányzatának kulcsembere, kancellárja, adminisztrációjának megszervezője, aki Hilary Mantelnek köszönheti világirodalmi tündöklését.
A hatvanadik születésnapját július elején ünneplő írónő hatalmas sikert ért el a Cromwell-trilógia első két kötetével, a magyarul Farkasbőrben és a Holtak menete címmel megjelent vaskos művekkel. Ha a későbbi kötetek is ilyen sikeresek lesznek, a legértékesebb hazai irodalmi díjat, a Man Booker Prize-t 2009-ben és 2012-ben első britként és első nőként kiérdemelt Hilary Mantel történelmi mesterhármast érhet el a Thomas Cromwell kegyvesztésével és kivégzésével végződő zárókötettel.
A Dustbin of History, A történelem szemétdombja címet viselő, történettudósok által életre hívott honlapon nemrégiben megjelentetett írás szerint a történelmi regény a XX. század végének, a XXI. század elejének egyik legfontosabb irodalmi trendje, melynek kibontakozásában női szerzők játszottak vezető szerepet.
Bestsellerlistás műveitől függetlenül Philippa Gregoryt a brit történészek nem túl sokra tartják. David Starkey, akinél többet kevesen tettek a tudományos ismeretterjesztés területén, azt mondta például, hogy A másik Boleyn lány című mű (amelyből néhány évvel ezelőtt nagy sikerű film is készült) „csodálatos módon” mindössze négy ismert tényen alapul, így minden hetvenötödik oldalra jut egy. A személyeskedő lejáratásokkal szemben az 59 éves Gregory azzal védekezett, hogy „elsősorban sztorikat szeret elmondani, mert így képes leírni a világot”.
Egyben azonban kitanulta a történelmet, mert számára „ez az út vezet a világ megértéséhez”, így szépírónak és történésznek egyaránt mondhatja magát. Az örökzöld brit történelmi kalandregény, Robert Louis Stevenson A kincses szigete nyilván nem a legakkurátusabb feldolgozása a XVIII. századnak. Mégis, Jim Hawkins fogadósfiú, majd hajósinas képzeletbeli utazása a „felelős” az egyik legkedveltebb fiatal brit történész, Dan Snow pályaválasztásáért. Ugyanígy a megindító Hadak útján (War Horse) című színjátékot, majd a Steven Spielberg rendezte filmet megalapozó Michael Morpurgo által írott regénynek is tulajdonítják, hogy manapság fokozott érdeklődés mutatkozik az első világháború iránt.
London, 2013. június
