Orbán nem kér az EU tanácsaiból
– Magyarország ilyen ország – tette hozzá Orbán, aki szerint érdemes volt Magyarországnak olyan gazdaságpolitikát megvalósítania, amely jelentősen eltér attól, ami az EU-ban általánosnak mondható. A kormányfő kitért arra, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, azaz Európa is elismeri, hogy Magyarország jobban teljesít. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadták el azokat a bizottsági ajánlásokat, amelyek a rezsicsökkentés visszacsinálását kérték, sőt bejelentette: októbertől újabb 10 százalékos gáz- és villanyenergiaár-csökkentés lesz.
Utalt rá, hogy Brüsszelben is vannak komoly nyomásgyakorlásra képes üzleti érdekcsoportok, és az unió intézményein keresztül is nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, ám „ezt nem áll módunkban elfogadni”. Egy másik bizottsági ajánlással, a bankok terheinek csökkentésével kapcsolatban Orbán leszögezte: ezek nem átmeneti terhek, hanem a méltányos közteherviselés tartós elemei, ezért ebből sem engednek. Az adórendszerbe nem enged beleszólást, mert ez tagállami hatáskör. Nem tartja befogadhatónak a közmunkaprogrammal kapcsolatos bizottsági bírálatokat sem.
Orbán elmondta, hogy nem csak Magyarország volt „renitens”: több tagállamnak voltak kifogásai a bizottság javaslataival kapcsolatban, amelyeket az Európai Tanács végül „általában támogatott” a záródokumentumban. A kormányfő hozzátette: a következő időszakban markánsabban elválnak majd egymástól az eurózónában lévő, gazdaságukat összehangoló tagállamok és a zónán kívüli, nagyobb mozgástérrel bíró tagországok. Orbán szerint a gazdasági koordináció az euró zónán belül ősszel, a német választások után felgyorsul. Az EU-csúcs záródokumentuma is kitér rá: decemberben már dönteni akarnak arról, hogyan nézzen ki az eurózónás tagállamok és az uniós intézmények közötti szerződések és támogatások rendszere, amely lényegében kötelezővé tenné a harmonizációt.
Hétfőre az Európai Bizottság asztalára kerül az a javaslat, hogy milyen forrásátcsoportosítást kér Magyarország az árvízkárok enyhítésére és a megelőzés érdekében. (Erre a segítségnyújtásra a csúcs is felszólította a bizottságot.) Erről és a pontos összegről a szombati kormányülésen döntenek. Lapunk kérdésére, hogy milyen megoldást tart elképzelhetőnek a devizahitelek korlátozásával kapcsolatos bizottsági kötelezettségszegési-eljárással kapcsolatban, a miniszterelnök elmondta: felkérte Varga Mihály pénzügyminisztert, tegyen erről előterjesztést, amit szintén a szombati kormányülésen vitatnak meg.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti, még a politikai hirdetések szabályozására vonatkozó feloldatlan ellentétekkel kapcsolatban Orbán elmondta: lényegében ebben is megállapodás született, mert a bizottság javaslatát a kormány el tudja fogadni. Mint mondta, a kabinet célja az volt, hogy a kereskedelmi tévékben valómegjelenés ne növelje a kampányok költségeit, ezért tiltották volna be ott a hirdetéseket. A bizottság viszont azt javasolta, hogy lehessen hirdetni, csak ingyenesen és arányosan. Jövő heti strasbourgi szereplésével kapcsolatban a kormányfő közölte: azért megy az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájára, mert az EP házbizottsága úgy nyilatkozott, hogy csak a miniszterelnök kaphat szót magyar részről.
Az EU-csúcson a vezetők hitet tettek a fiatalok munkanélküliségének enyhítése mellett, és a csütörtöki sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke bejelentette, hogy lehetőség szerint kibővítik az ifjúsági munkanélküliségre szánt hatmilliárd eurós forrást, amely akár 8 milliárdra is nőhet. A kis- és középvállalkozások megsegítése érdekében a csúcson arra kérték az Európai Beruházási Bankot, hogy az év eleji 10 milliárd eurós tőkeemelés után a következő két évben negyven százalékkal növelje a hitelezési tevékenységét.
Az állam- és kormányfők ülésén üdvözölték a bankunió legújabb fejleményeit, a bankszanálásra vonatkozó szabályokat. Üdvözölték az Európai Parlamenttel kötött egyezséget az uniós költségvetés ügyében is. Utóbbival kapcsolatban még volt némi izgalom: David Cameron brit kormányfő amiatt aggódott, hogy a brit visszafizetésekre esetleg kevesebb jut, ám ez inkább politikai erőfitogtatásnak, mintsem érdemi vitának bizonyult. Horvátországot ünnepélyesen üdvözölték a csúcson, mint az Európai Unió 28. tagállamát. A vezetők megerősítették a korábbi döntést, hogy a csatlakozási tárgyalások Szerbiával legkésőbb jövő januárban kezdődjenek el.
