A 61 éves püspökkel együtt letartóztatták Giovanni Maria Zito csendőrtisztet, aki három hónapja még az olasz titkos szolgálat alkalmazásában állt, és Giovanni Carenzio brókert is. Ők segédkeztek volna a pénz beszállításában, a vád szerint 400 ezer euróért cserében. A Corriere della Sera értesülése szerint a püspök a salernói nyomozó hatóságoknak azt mondta, hogy egy nápolyi hajótulajdonos családnak tett volna szívességet a pénz bejuttatásával.

A letartóztatás kínosan érinti az olasz állam és a Vatikán kapcsolatát, ugyanis Nunzio Scarano püspök a közelmúltig az egyházi ingatlanvagyont felügyelő Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (Apsa) főkönyvelője is volt. Mint az MTI emlékeztet, az Apsa a kis pápai állam második legfontosabb pénzügyi intézménye az IOR (Istituto per le Opere Religiose) vatikáni bank mellett. Scaranóval szemben egyébként a közelmúltban egy másik visszaélés, egy 560 ezer eurós pénzmosás miatt is indult már vizsgálat. (A nyomozás szerint készpénzben vitt magával ekkora összeget Salernóba, ahol bizalmasai között szétosztotta. Ez utóbbiak aztán a pénzt adományként bankokon keresztül utalták át a vatikáni IOR banknál tartott folyószámlájára.)

A Corriere megemlíti azt is, hogy Scarano pappá szentelése előtt a bankvilágban dolgozott, így a Banca d’America és a Deutsche Bank itáliai kirendeltségeinél is. Salerno városában egyszerűen „az 500-as püspökként” emlegették, mert gyakran váltott 500 euróst kisebb bankjegyekre. Az itáliai ügyészek egyébként 2010 szeptembere óta vizsgálódnak az IOR háza táján, akkor egy 23 millió eurós tételt fagyasztott be a bíróság pénzmosás gyanújával. Federico Lombardi szentszéki szóvivő pénteken közölte, hogy a Vatikán kész „a teljes együttműködésre” az olasz hatóságokkal a salernói püspök ügyében, ám egyelőre nem érkezett megkeresés az ügyészség részéről.

Lombardi utal arra is, hogy Scaranót már május végén felfüggesztették az Apsában betöltött tisztségéből, amikor hírét vették, hogy vizsgálat indult ellen. A Vatikán pénzügyeinek átláthatatlansága az utóbbi harminc évben gyakran volt bírálat és gyanúsítgatás tárgya. A szentszéki Kúria rendre a pápai állam szuverenitásába való beavatkozással tiltakozott a vádaskodásokkal szemben. Ám már XVI. Benedek pápa történelmi önkéntes lemondásának egyik magyarázataként – a meggyengült egészségi állapota mellett – éppen azt emlegették, hogy kínosak lettek számára a pénzügyi visszaélések és egyéb hatalmi torzsalkodások. Ferenc pápa megválasztása óta többször is jelezte, hogy rendet kíván tenni.

Éppen szerdán nevezett ki vizsgálóbizottságot az IOR bank tevékenységének átvilágítására, esetleges reformok kidolgozására. Az eredetileg még 1942-ben felállított bankot legutóbb, 2012-ben az Európa Tanács is bírálta, hogy nem teljesítette a pénzmosás elleni valamennyi nemzetközi követelményt. A most kinevezett ötfős vizsgálóbizottság élére a pápa azt a Raffaele Farina bíborost tette meg, aki XVI. Benedek idején a Vatikán könyvtárának és titkos archívumának az átszervezését irányította. Az olasz sajtó pénteken újra nyomatékosította, hogy a dokumentum szerint a bizottság kérdéseire a választ senki sem tagadhatja meg az IOR menedzsmentjéből, s a vizsgálat eredményét közvetlenül Ferenc pápának adják majd át.

Elkeserítő lehet, amit talál? – Ferenc pápa átvilágíttatja a vatikáni bankot