A 30 éves számítógépes szakember ugyanis vasárnap még elutazott Hongkongból, ahol már nyomában jártak az Egyesült Államok hatóságai. Aztán megérkezett Moszkvába, innen az Aeroflot havannai járatával – a föld nagy részét megkerülve – repült volna tovább Ecuador vagy Venezuela felé, de végül nem szállt fel a gépre. Erről azok az újságírók számoltak be először, akik maguk is jegyet váltottak a járatra, hogy elkísérhessék a kubai fővárosba az amerikai belbiztonság adathalászati titkait kiszivárogtató Snowdent. Lehet, hogy éppen a nagy sajtóérdeklődés térítette el eredeti szándékától, de más feltételezés szerint attól ijedt meg, hogy Kubába tartó gépét az amerikai légtérben leszállásra kényszerítik. Sőt, akár az orosz hatóságok is visszatarthatták, hogy kikérdezzék. Mindenesetre a hollétéről hétfőn egymásnak ellentmondó részinformációk és feltételezések láttak napvilágot Moszkvában. Az Interfax szerint Snowden más állam felé hagyta el Oroszországot. A RIA Novosztyi viszont úgy tudta, hogy a moszkvai Seremetyevo reptér tranzitjában várakozik, ott, ahol előző este felkereste őt Ecuador moszkvai nagykövete. Snowden valószínűleg a diplomatának adta át politikai menedékjogért folyamodó kérelmét, amelynek gyors elbírálását ígérte a latin-amerikai ország éppen Vietnamban tárgyaló külügyminisztere, Ricardo Patino.

Washington eközben óriási vehemenciával próbálta elérni a számos bűncselekménnyel, egyebek közt kémkedéssel gyanúsított amerikai kiadatását. Az útlevelét már érvénytelenítették, így az Egyesült Államokon kívül semmilyenmás nemzetközi úti célba nem juthatna el – hangoztatták, az igazságügyi tárca pedig közölte: keresni fogja az együttműködési lehetőséget azzal az állammal, ahova végül Snowden elutazik. A Reuters szerint Julian Assange, a WikiLeaks alapítója – aki Ecuador londoni nagykövetségén kapott menedéket – ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a volt nemzetbiztonsági elemző még Hongkongban kapott különleges úti okmányt Ecuadortól, igaz, ez nem garantálja a menedékjogot.

Hongkongi ügyvédje, Albert Ho szerint a kínai hatóságok szervezhették Snowden menekülését a városállamból. Peking nem akart nyilvánosan színt vallani, hogy az ügy ne terhelje meg kapcsolatait az USA-val –fejtegette a jogász. John Kerry amerikai külügyminiszter azonban kijelentette: következményekkel járna a kétoldalú kapcsolatokra nézve, ha kiderülne, hogy Kína és Oroszország tudott a szökevény terveiről. Charles Schumer demokrata szenátor egyenesen Vlagyimir Putyin orosz államfőt gyanúsította meg azzal, hogy segítette Snowden menekülését.

Az amúgy is hűvös orosz–amerikai kapcsolatokra valószínűleg csak korlátozott hatással lesz az ügy, komoly gondot az jelentene, ha Moszkva adna politikai menedéket Snowdennek – véli Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című moszkvai külpolitikai folyóirat főszerkesztője. –Ez is jól mutatja, hogy Oroszország és Amerika valójában nem szövetségesek – mondta a Népszabadságnak az elemző.

Noha Moszkva nem bánja, hogy némi borsot tör Washington orra alá, az orosz hatóságok arra hivatkoznak, Snowden nem kért és nem is kapott orosz vízumot, a tranzitban bármeddig időzhet. Feltartóztatni nem volt okuk – szól a hivatalos magyarázat –, Oroszországban nem követett el bűncselekményt, az Interpoltól sem kaptak elfogatóparancsot.

A brit titkosszolgálat óriási műholdantennái Anglia délnyugati partjainál, ahonnan a nemzetközi internetes és telefonforgalmat „fülelik”