Újra megnyílt Pécsett a Nick-udvar. Megnyílt, mutatós, és részben élvezhető. Maradéktalanul semmiképp, hisz az udvar akkor lenne az, aminek megálmodták, ha visszatérne bazári hangulata. Ennek esélye – a válság miatt – mostanság csekély.

Hidegen hagyja az uniós tagság a Kecskeméten strandolókat, akik külföldre kacsingatnak.

Hívják csupasz földikutyának meg vakondpatkánynak is, emberi szemmel kifejezetten csúnya, viszont több figyelemreméltó tulajdonsággal rendelkezik. Például genetikailag védett a rák ellen. Két orosz tudós talán rájött a titkára.

Az írás és a rajz egymással érintkező talentumok, ahogy a zene és a rajz, a zene és az írás is. És még sok minden más. Budapesten, a Petőfi Sándor utcai Fugában azonban kifejezetten az írás és a rajz kapcsolatára koncentrál a Névelő növények című kiállítás. Írók, költők rajzait, fotóit állítják ki ugyanis a Déri Múzeum munkatársainak válogatásában. Csokonaitól Háy Jánosig. Olyan szerzőktől kerestek rajzokat, akiknek munkásságában a két művészeti ág nem egyenrangú (ahogy Kassáknál például az), hanem az írás az elsőrangú, de maradtak fenn rajzaik is, amelyek rendszerint ismeretlenek, mert „nem fontosak”. Most viszont azok. Karinthy valahogy úgy fogalmazott, hogy „ceruza és toll testvérek, az egyik képpé dolgozza fel a gondolatot, a másik ábrákból állítja össze megint –az egyik elképzelteti az életet, a másik életet ád a képzeletnek”. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a kiállított rajzok nem annyira az irodalmi alkotás mechanizmusáról árulnak el titkokat, hanem a grafológiához hasonlóan inkább a személyiségről.

– Az utóbbi két évben egyre több spanyol szót hallok Berlin utcáin – meséli lapunknak a katalán Maria Reig–Florensa, aki még a válság előtt döntött úgy, hogy a német fővárosba költözik. A fiatal nő hirtelen követendő példa lett sok fiatal honfitársának, egyetemet végzetteknek és képzetleneknek egyaránt. Sokan persze kényszerből választják a kivándorlást.

Még meg sem kezdték hétfőn az európai labdarúgókupák selejtezőinek sorsolását, de már újfent kiderült, hol tart napjaink magyar klubfutballja.

Senki nem nyomoz azon személyek vagy csoportok ellen, akik, illetve amelyek néhány hónapja még olyan súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek az ország számára, amit a kormány csupán a nyerőgépipar „azonnali lenullázásával” tartott elháríthatónak.

Ez is elmúlt. Vége a 2012/2013-as tanévnek. Nem akármilyen időszakon vagyunk túl. Tavaly szeptember elsejével életbe lépett a három részből álló nemzeti köznevelési törvény. A jogszabály fenekestül forgatja fel a közoktatás rendszerét. Azt, amely nagyjából negyedszázada a politikai osztály, a szakma és az érdekvédelem – ha nem is konszenzusos, de jelentős többségű – támogatását maga mögött tudva az európai elképzelések fősodrába kormányozta hazánk oktatásának ügyét.

2013. június 26. és július 7. között a budapesti B55 Kortárs Galériában a nagyközönség is megismerkedhet azokkal a pályamunkákkal, amelyek az UniCredit Tehetségprogram – a kortárs művészetért 2013-as alkotói pályázatán kerültek be a legjobbak közé.

Két évvel a rendszerváltozás után egy hír hatására újra összeszorult az emberek gyomra a határon. Pedig abban a formában nem is volt teljesen igaz, ahogy azt az éppen kint tartózkodóknak itthonról továbbadták, mégis hihetőnek tűnt. „Holnaptól totális ellenőrzést vezetnek be a határokon. Balogh Györgyöt leváltották, a vámőrség a csőd szélén, Arnold Mihály az új vámparancsnok. Bekeményítenek, jobban jártok, ha most nem hoztok haza semmit, mert mindent megvámolnak. Kellenek a bevételek.” Arnold valóban bekeményített, végül is ezért nevezték ki. Persze nem a már akkor is csak szerény vám- és adóbevételeket produkáló utasforgalmi ellenőrzések szigorításával próbált meg milliárdokat beszedni, bár ott is voltak „tartalékok”, de még több az áruforgalomban. A VPOP akkoriban 200 milliárdos állami bevételt szedett be, de a kintlevősége meghaladta a 100 milliárdot.

13 600 – Adhat Vonal – ezen a néven bő egy évvel ezelőtt, 2012 májusában indult útjára egy új telefonos adománygyűjtési szolgáltatás.

Ki szereti a fizikát? – a kérdésre a kétszáz angyalföldi általános iskolás közül csak ketten emelik kezüket a magasba. Na, innen szép nyerni! Ezt a diáksereget kell Tóth Pál fizikatanárnak másfél órán át lenyűgöznie a Fizibusz előadás-sorozat ezredik állomásán.

Kevesen tudják, hogy a nagy budapesti futóversenyek nem csak a futásról és a sportteljesítményről szólnak. A nagy létszámú rendezvények alkalmat nyújtanak jótékony akciókra, gyűjtésekre is.

Még a buszmegállón is átsüvít a szél. Sikerült az elsivatagosodással veszélyeztetett és emiatt a Homokhátság programba is bevont területre építeni a devizahitelesek gettóját, ahol kígyókon és nyulakon kívül semmi sincs. A házakat csak fával fűthetik, de fészer nem épült, ahol tárolhatnák a tűzifát. Ócsa fél órára van kerékpárral, a busz ritkán jár, kocsija meg aligha lesz a beköltözőknek. A telep lakói, de még inkább a gyere keik kirekesztettek és megbélyegzettek lesznek – állítja Krállné Malecz Julianna, a Pest Megyei Önkormányzat képviselője, aki tegnap délutánra demonstrációt hirdetett a lakópark elé, hogy végre választ kapjanak a kérdéseikre: miért pont ide épült a telep? Miért került ilyen sokba? Hogyan segítik ezeket az embereket, ha még az alapot se teremtették meg nekik az új élethez?

Nagyon sokkal tartozunk Edward Snowdennek. A kémkedéssel megvádolt, volt CIA-dolgozó meglépte azt, amit az amerikai bíróságok nem akartak megtenni, a kongresszus pedig nem tudott teljesíteni. Amit Snowden tett, a közérdeket szolgálja, ezért mi – szemben egyes amerikai politikusokkal – nem gondoljuk, hogy kém lenne, vagy árulást követett volna el.

Hogyan segíthet egy műalkotás a családjuktól elszakadt gyerekeken? A kérdésre sokféle válasz adható – ezek egyike nemrégiben egy szombathelyi gyermekotthonban különleges módon, közösségi összefogással valósult meg.

A Transparency International Vállalati Támogatói Fórumában újabb két évre meghosszabbította tagságát a Telenor.