Az Egyesült Államok még vasárnap szólította fel a Snowden feltételezett útvonalán érintett három latin-amerikai országot – Kubát, Venezuelát és Ecuadort –, hogy ne segédkezzenek a szökésben. Patino erre azzal reagált, hogy értelemszerűen készek alaposan elemezni az amerikai álláspontot is. –Ám a döntéskor Ecuador szuverenitása a meghatározó tényező – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy noha a két ország között létezik kiadatási egyezmény, az Egyesült Államok azonban a múltban számos ilyen kérelmet nem teljesített, elsősorban pénzügyi visszaélésekkel vádolt ecuadori személyek esetében.

Kérdésre válaszolva a külügyminiszter azt mondta, nincs értesülése Snowden pillanatnyi tartózkodási helyéről, az ecuadori kormány az orosz féllel áll kapcsolatban. Így tájékoztatta az orosz illetékeseket a menekültkérelem tanulmányozásáról, s Moszkvától függ, hogy milyen döntést hoz a nemzetközi normáknak megfelelően – tette hozzá. Arra sem válaszolt, hogy Ecuador készül-e utazási okmánnyal, menlevéllel ellátni Snowdent, akitnek útlevelét az amerikai hatóságok bevonták. (Assange hétfőn kora este viszont azt nyilatkozta, hogy Snowden már megkapta a menlevelet.)

A sajtóértekezleten érthetően szóba került Julian Assange ügye is, aki immár egy éve Ecuador londoni nagykövetségén kapott menedéket. Patino egy hete járt Londonban, ahol lényegében eredménytelenül tárgyalt William Hague brit külügyminiszterrel, hogy engedjék távozni a WikiLeaks alapítóját, akit Svédországban akarnak kihallgatni szexuális erőszak vádjával. Az ecuadori diplomata Snowdenhoz hasonlóan Assange esetében is emberi jogi elvekre hivatkozott, miszerint a londoni nagykövetség „vendége” egy éve már meg van fosztva a szabad mozgástól.

A WikiLeaks szóvivője, Kristinn Hrafnsson egy ausztrál televíziós műsorban büszkén vállalta, hogy ők segítik jogi tanácsokkal Snowdent. A riporter szerint viszont ellentmondás, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt külsős munkatársa éppen egy olyan országtól (Ecuadortól) kért menedékjogot, ahol korlátozzák a média szabadságát, éppen a napokban fogadott el a kormányzat új sajtótörvényt. Ugyanakkor az AP hírügynökség megszólaltatta az University of Georgia egyik latin-amerikai szakértőjét, aki szerint Rafael Correa baloldali elnöknek éppen a médiatörvény miatti tiltakozások légkörében jól jön a Snowden-ügy, mint kiállás az emberi jogok mellett, egyszersmind dacolás az északi nagyhatalommal szemben. A két ország közti hullámzó viszony közepette csak tavaly állították helyre a diplomáciai kapcsolatokat nagyköveti szinten. Más kérdés, hogy sokba kerülhet Ecuadornak, ha Washington kereskedelmi retorzióhoz nyúl. A dél-amerikai ország exportjának mintegy 45 százaléka irányul az Egyesült Államokba.