Gilani titkára és egy testőre meghalt az akcióban, többen megsebesültek. A TTP szóvivője nem ismerte el az emberrablást a Reutersnak nyilatkozva. A krikett mániás országban azt is sokan tragédiaként kezelték, hogy korteskedés közben leesett egy emelőszerkezetről és csúnyán megsérült Imran Khan sportcsillag, az ország egyik vezető politikusa.

Baljósak az előjelek tehát szombatra, amikor is 1170 képviselőt választanak a 342 tagú nemzetgyűlésbe, illetve a tartományi törvényhozásokba a 16 ezer indulóból. Egy, csütörtökön a Reuters birtokába került dokumentum szerint Hakimullah Mehszud, a pakisztáni tálibok vezetője öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba a voksolás napjára. – Nem fogadjuk el a hitetlenek rendszerét, amit demokráciának neveznek – írta Mehszud. A Pakisztánt több évtizeden át irányító hadsereg bejelentette, katonák tízezrei őrködnek majd a szavazóhelyiségek környékén.

Ez az első olyan választás, amely előtt a kormány kitöltötte ötéves mandátumát, ha magának a kormányfőnek, Gilaninak ez nem is sikerült. Ám újrázására nemigen lehet számítani: a közvélemény-kutatások fényében elemzők azzal számolnak, 63 évesen visszatér a hatalomba Navaz Sarif, aki a 90-es években két ízben is (1990–93, 1997–99) betöltötte már a kormányfői posztot, egészen a Musarraf-féle puccsig. Sarif Pakisztáni Muzulmán Ligája (PML) a jobboldali erőknek az üzleti körökhöz közel álló emblematikus formációja, amely a voksolást követően politikai házasságra léphet Khan Pakisztán Tehrik-i-Inszaf (Pakisztáni Mozgalom az Igazságért) pártjával. A tálibok sem Sarifékat, sem pedig Khanékat nem vették célba. Ezek a pártok keményvonalasabbak a drónműveleteket végrehajtó amerikaiakkal szemben a kormánykoalíciónál. Nem véletlen, hogy Washingtonban különös érdeklődéssel figyelik, hogy a kormányváltás hogyan alakítja át az „AfPak” erőteret, vagyis mire számíthat az USA majd Iszlámábádtól, különösen a terrorfészkek felszámolásában az Afganisztánnal határos törzsi vidéken. Sarif érzékeltette, hogy a pakisztáni álláspont felülvizsgálatára lehet számítani, de Khan pártjánál kevésbé folyamodott olyan retorikához, amely tovább szítaná a lakosság körében amúgy is széles körű Amerika-ellenességet.

A jelek szerint azonban nem ez a kérdés, hanem végső soron a rossz kormányzati teljesítmény, a magas infláció, a szűnni nem akaró áramkimaradások, a korrupció buktathatja majd meg a Bhutto–Zardari dinasztiához köthető, balközép Pakisztáni Néppárt (PPP) uralmát. A békés váltás a PPP és a PML között példátlan lenne az ország 66 éves történelmében. A PPP-t a fiatal Bilaval Bhutto, Benazir Bhutto, a meggyilkolt ex-miniszterelnök és Aszif Ali Zardari államfő fia vezeti, aki azonban (részben apjával való nézeteltérése miatt) Dubaiban töltötte a kampányidőszakot. De nem is lehetne miniszterelnök egyelőre, amíg szeptemberben be nem tölti 25. évét. A pakisztáni politika igen bonyolult képletét az igazságszolgáltatás egyszerűsítette némiképpen, amikor házi őrizet alá helyezte Pervez Musarrafot, a balszerencséjére hazatért korábbi puccsista tábornokot, mégpedig hazaárulási váddal, egykori katonai uralmára visszamenően.

Rendőr posztol Navaz Sarif plakátja előtt: ki tudja megfékezni az erőszakot?