Törölték a náci Tannhäusert
A düsseldorfi Oper am Rhein közönségének egyáltalán nem jött be Richard Wagner operájának modern felfogása, a publikum fél óra elteltével fütyült és pfujolt. A hullámok a bemutató után sem csitultak, olyan nagy felháborodás kísérte Burkhard C. Kosminski rendezését, hogy Christoph Meyer intendáns úgy döntött: a drasztikus holokauszt- és kivégzési színpadképekkel kísért változatot törlik a programból. A Tannhäusert ezután csak koncertváltozatban fogják játszani.
A német sajtó szerint az intendáns először védelmébe vette Kosminskit, akit azonban rá akart beszélni arra, az előadásból vegye ki a provokatív részeket. A rendező ezt elutasította. Szerinte a művészi koncepció elárulása lenne, ha belenyúlna a darabba, amiben a Wagner-opera túlburjánzó, hedonista szerelmi fészkét, a Vénusz-hegyet embertelen náci bűnök tetthelyévé változtatta. Meyer döntésében valószínűleg egészségi megfontolások is szerepet játszottak: a felháborodott nézői reakciókat annyira szívére vette, hogy a pre mier után orvosi kezelésre szorult – írta a Stern magazin online kiadása.
Nyilvánosan senki sem követelte, hogy töröljék a repertoárból a Kosminski-féle Tanhäusert. Michael Szentei-Heise, a helyi zsidó közösség vezetője az előadást ízléstelennek nevezte. – Wagner heves antiszemita volt, műveinek azonban nincs semmi közük a holokauszthoz – nyilatkozta Szentei-Heise. A Németországi Zsidók Központi Tanácsa nem foglalt állást az ügyben.
Mint a Rheinische Post emlékeztetett rá, Németországban ritkán fordul elő, hogy vitákat kavaró műveket töröljenek a repertorárból. A berlini Deutsche Oper 2006-ban szélsőséges iszlamista támadásoktól tartva nem tűzte újra műsorra Mozart operáját, az Idomeneót. Hans Neuenfels rendezésében a címadó főszereplő Jézus, Buddha és Mohamed levágott fejét hordozta körbe a színpadon.
A Stern felidézte, hogy 2010-ben a düsseldorfi Schauspielhausban tumultuózus jelenetek kísérték Elfriede Jelinek a rohonci mészárlásról írt darabjának bemutatóját. A világhírű osztrák írónő a gonosz banalitását mutatta be az 1945 márciusában elkövetett tömeggyilkossággal: a Batthyány Margit grófnő burgenlandi kastélyában mulatozó náci társaság mintegy kétszáz magyar zsidó munkaszolgálatost lőtt halomra. A Jelinek által szándékosan provokatív hangvételben megírt előadás sok nézőt felháborított, de a düsseldorfi színház vezetésének – a darabot megelőző bevezetővel, illetve pódiumvitákkal – végül sikerült a kedélyeket lecsillapítania.
