(Nézőpont kérdése persze, hogy a negyedik legnagyobb pénzintézet, a Bankia csődje és a bankrendszer sérülékenysége miatt kapott 100 milliárd eurós pénzügyi segély nem tekinthető-e annak.)

A spanyol kormány a válságkezelésben az Európai Bizottság – és a német politika – fegyelmezett diákjának számít. Arra már kevesen emlékeznek, hogy amikor 2011 novemberében hatalomra került, Mariano Rajoy miniszterelnök abban reménykedett: pusztán azzal, hogy leváltja a szocialistákat, visszatér a külföldi befektetők Spanyolország iránti bizalma. Ám amikor ez nem történt meg, szisztematikus munkába fogott. Több megszorító csomaggal 65 milliárdos költségcsökkentést hajt végre, megnyeste a munkanélküli-segélyt, csökkentette a közszféra béreit, megkönnyítette az elbocsátásokat, privatizálta az oktatás és az egészségügy egy részét, míg a másik oldalon – a választási ígéretekkel ellentétben – megemelte az áfát és az adókat.

Az eddigi eredmények azonban csalódást keltők: a magas munkanélküliséget nem sikerült csökkenteni, az állástalanok aránya 27 százalék, ami európai rekordnak számít. A spanyol gazdaság az idén újabb 1,5 százalékot csökken, a költségvetés hiányát sem sikerül olyan ütemben csökkenteni, mint szeretnék: a tavalyi 10 százalék helyett az idén a GDP hét százaléka körül várható a deficit, és az Európai Bizottság kénytelen volt további két év haladékot adni Madridnak. Az államadósság ellenben 91 százalékra nő az év végére, és a társadalmi kiábrándultság történelmi méreteket ölt. Az egyetlen kedvező fejlemény, hogy az erőfeszítések hatására a külföldi hitelek kamatai jelentősen csökkentek.

– Európa megbüntetett minket –vélekedett lapunknak Reyes Maroto Illera, a spanyol szocialista párthoz közel álló Fundación Ideas gazdasági szakértője. Szerinte mostanra az Európai Bizottság is rájött, hogy túl gyorsan túl sok megszorítást követelt. Nem véletlen, hogy a korábbi céldátum, 2013 helyett most csupán 2016-ra kell a hiányt a bűvös három százalék alá csökkenteni.

– Így viszont rengeteg felesleges szenvedést okoztak, Spanyolországban óriási méreteket öltött a szegénység és a kilátástalanság – bírálta a bizottságot a szakértő. Elismerte, hogy a néppárti kormánynak nem volt túl sok játéktere, mert a feltételeket Brüsszelben szabták, de Mariano Rajoy még a meglevő lehetőségeken belül is ragaszkodott a „német úthoz”. A kormányfő minden megszorítást azzal magyarázott, hogy így tudják csak elkerülni az európai mentőcsomagot, de vajon nem lett volna szerencsésebb elfogadni a felajánlott segítséget? – kockáztatta meg, hozzátéve, hogy a gazdaságpolitika alapjait így is, úgyis Brüsszel határozza meg. Az európai pénzt viszont a gazdaság élénkítésére lehetett volna fordítani. – A legnagyobb baj, hogy a belső fogyasztás teljesen befagyott, még azok sem vásárolnak, akik tehetnék. Az export felfuthat, de csak erre nem építhetünk, mert ez nem elegendő a munkahelytermetésre.

Nem véletlen, hogy a spanyol sajtóban egyre többen sürgetik, hogy a pártok, a szakszervezetek és a munkaadók között jöjjön létre nagy társadalmi megállapodás, mert csak így lehet kilábalni a válságból. A bizottság előrejelzése szerint a jövő évben már mutatkozhat némi növekedés, de az stratégiai döntés kérdése, hogy mely ágazatokra érdemes építeni a jövőt Spanyolországban. Az építőipar egyszer már romba döntötte az országot, most valami mást kell kitalálni. – Ám ennek a kormánynak nincs növekedési stratégiája – állította az ellenzéki szakértő.

Mariano Rajoy. Újabb megszorításokat hoz

FOTÓ: REUTERS SERGIO PEREZ