Sietett azonban hozzátenni, hogy az idei évre még mindig magas, 7,5 százalékos költségvetési hiányt jósolnak, a dublini kormány tehát kénytelen folytatni a megszorító intézkedéseket.

A mentőcsomaggal megsegített EU-tagállamok közül (idetartozik még Portugália, Görögország és Ciprus is) valóban Írország teljesített a legjobban, sőt a tervezettnél is hamarabb elérte a kitűzött célokat. – Ezért sürgetik mind többen, hogy legyen vége a nadrágszíjmeghúzásnak. Általános az egyetértés, hogy az ír lakosság elért a tűrőképessége határára –közölte a Népszabadság érdeklődésére Colm Kelpie, az Irish Independent című napilap gazdasági újságírója. Ugyanakkor a mentőprogram elhagyása szerinte is csupán annyit takar, hogy Írország visszatérhet a nemzetközi pénzpiacokra. 2014-ben és 2015-ben továbbra is megszorító költségvetés vár az írekre, az első semleges büdzsére 2016-ban lehet számítani.

Nemzetközi segítséget 2010 végén kért Írország, amelynek végül három évre szóló, 85 milliárd eurós segélycsomagot szavazott meg az EU és az IMF. A támogatás megtette a hatását: az elmúlt két évben újra növekedett a gazdaság (igaz, az idén csak 1,3 százalékos gyarapodást várnak), és a költségvetési deficitet 2015-ig már 2,2 százalékra tervezi levinni a dublini kormány. A jegybank viszont a minap arra figyelmeztetett, hogy az exportközpontú ír gazdaság magához térése a nemzetközi kereslettől is függ, azaz a növekedési előrejelzésekkel óvatosan kell bánni.

– A pénzügyi konszolidációnak, vagyis a megszorító programnak folytatódnia kell – hangsúlyozta O’Sullivan. A többi megsegített tagállamhoz képest Írország annyival könnyebb helyzetben van, hogy sztrájkok vagy nagyobb tüntetések nem kísérték a fájdalmas intézkedések bevezetését. A közgazdász szerint ennek egyik magyarázata a kormány és a szakszervezetek közötti, immár hagyományos „társadalmi partnerség”. A másik pedig a hatékony kommunikáció: a közvélemény előtt nem hallgatták el a gondok mértékét és azt sem, hogy ezek orvoslása éveket vesz majd igénybe.

– Szembetűnően kevés tiltakozást váltottak ki a megszorítások –ismerte el Kelpie. Pedig ezek hatását a mindennapi életben is érezni lehet: a fizetések az állami és a magánszektorban is csökkentek, munkahelyek szűntek meg, emelkedtek az adók, és az állástalanok aránya mára elérte a 14 százalékot. Ha Írország az év végén tényleg búcsút mond az EU–IMF-programnak, ez rövidtávon inkább a lelki terheket enyhíti.