Teljes stábbal ellenőriz az EBESZ
A bolgár médiához eljuttatott egyik fájlon Bojko Boriszov korábbi kormányfő, földművelésügyi minisztere és a szófiai vezető ügyész beszélgetnek. (Az ügyész pénteken be is adta lemondását.) A gyorselemzés szerint a politikusok és az ügyész bűncselekmények sorozatát vallják be. Azt már csak a korábbi kormánypárt vitatja, hogy uralmának három éve alatt a belügyminiszter mindenkit lehallgatott, törvénysértő módon. Mindenkit, mert Cvetanov nem csak ellenfeleit és az üzleti szférát figyeltette állami pénzen, állami eszközökkel.
Lehallgatta a kollégáit is kormányban, sőt az államfőt is. Erről Miroszlav Najdenov volt földművelésügyi miniszter tálalt ki elsőnek, de csatlakoztak hozzá mások is a GERB-ből. A gerb bolgárul címert jelent, de ez a betűszó a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért nevű pártot jelenti. Jobbközépnek mondják a volt kommunista tűzoltó, majd rendőrtiszt, később tábornok és szófiai polgármester által alapított pártot. Boriszov feltehetően Európa egyik legsikeresebb médiapolitikusa, aki jól ismerte fel: a rendszerváltás utáni évtizedekben elhasználódtak a jobb- és a baloldal pártjai és politikusai is.
A jobboldalt választotta magának, és a polgárok elhitték neki, hogy ő lesz az, aki megállítja a szervezett bűnözést, véget vet a korrupciónak, és helyreállítja Bulgária megkopott presztízsét a világban. Boriszov a jelek szerint ebből semmit sem ért el, márciusban kénytelen volt lemondani. Feltehetően az utolsó évben akart előállni nagy projektekkel. A reformok mindenesetre elmaradtak, nem szűntek meg az utcai gengszterleszámolások, az ország továbbra is az európai korrupciós mezőny egyik éllovasa. Nem sikerült éppen ezért bekerülnie a schengeni övezetbe sem.
A lemondást az országot megrázó spontán tüntetések váltották ki. Az emberek az elviselhetetlenül magasnak tartott villanyszámlák, általában véve a közüzemi költségek emelkedése és a közműcégeket uraló külföldi monopóliumok miatt tüntettek. Az áramárlázadásnak halálos áldozatai is voltak, többen felgyújtották magukat, így tiltakozva elviselhetetlen helyzetük miatt. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok azt tanúsítják: a bolgárok annak ellenére, hogy társadalmi mozgalmaik kényszerítették lemondásra Boriszovot, mégsem készülnek nagy változásra. A legtöbb intézet arra a következtetésre jutott, hogy legfeljebb 55 százalékos lesz a választási részvétel.
Annak ellenére, hogy most kétszer annyi párt indul a mandátumokért, mint a 2009-es választásokon, továbbra is az eddigi pártok esélyesek. Bojko Boriszov GERB pártja vezet, általában a szavazók 22–24 százaléka deklarálja, hogy rá szavazna. A szocialisták nem tudták behozni, rájuk 17-18 százalék szavazna. Szinte ugyanannyi, 5-6 százaléknyi szavazója van a török-muzulmán kisebbség Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért nevű pártjának, mint a nacionalista szélsőjobboldali Atakának. A többi kis párt, bármilyen rokonszenves programja is legyen, aligha éri el a bejutási küszöböt. Úgy látszik azonban, hogy Bulgáriában sem a tartósan gyenge kormányzati teljesítmény, sem a nyilvánvaló törvénysértések, a korrupció bizonyított támogatása nem elég ahhoz, hogy megrendítse a jobboldalinak mondott politikai bálvány követőinek hitét.
Elég az antikommunista retorika. Tény, hogy a szocialisták sem újítottak az ellenzékiség éveiben: programjuk elsősorban a Boriszov-rezsim permanens kritikájából áll. – A várakozások ellenére a közüzemi díjak elleni lázadással létrejött egyesülések nem mozgatják meg a bolgár választók fantáziáját – mondta Genoveva Petrova szociológus, a szófiai Alpha Reasearch vezető munkatársa. Az egyik ok szerinte, hogy itt is felbukkannak olyan politikai személyiségek, akiket az előző érához kötnek az emberek. Hozzátette, hogy nehéz megjósolni, mi mozgatja meg a bolgárok politikai fantáziáját: nincs olyan pozitív program, ami kizökkenthetné az embereket a közönyből, de a negatív kampány sem serkenti részvételre az ingadozókat. A legutóbbi napok lehallgatási botrányai ezek szerint aligha változtatnak a várakozásokon, és egyetlen párt sem szerez majd többséget május 12-én Bulgáriában.
Vásárolták is a voksokat
A keleti bővítés óta Bulgária az első olyan EU-tagállam, amelyet az EBESZ szakosított választás-ellenőrző szervezete, az ODIR teljes apparátussal ellenőriz majd. A választás előtt készített értékelés utal arra, hogy az idő előtti választásokat a viharos tüntetések miatt kényszerültek megtartani, korábban is több példája volt a szavazatvásárlásnak, és más elemek is kétessé tették a szavazás tisztaságát. Az EBESZ ellenőrzi a médiában való megjelenést, a helyi törvények és a nemzetközi normák betartását választások előtt, alatt és utána is. A stábot Haraszti Miklós vezeti, aki korábban az EBESZ sajtószabadság-felelőse volt, és más országokban is irányított hasonló ellenőrzéseket.
