A vélemény általában egyéni értékítélet, ennek megfelelően szubjektív, mozgatórugója az előítélet, hiszen vélt jellemzők értelmezését jelenti – hangzik a tankönyvszerű megfogalmazás, amelyet az újságíró iskolák műfajelméleti kurzusain előszeretettel sulykolnak.

Az emberi viselkedéssel foglalkozó tudományok már régen felismerték, hogy fajunk egyik jellegzetessége a konstrukció. Az ember még eszközök nélkül is folytonosan alkot, épít, összerak valamit; gondolatot, beszédet, történetet, nótát, muzsikát, matematikai levezetést. Ha aztán eszközökhöz jut, amelyek szintén célszerű alkotások, akkor teljesen elszabadul, és a rendelkezésre álló anyagokból gépeket, technológiát, gyárakat készít, amelyek közreműködésével ház, vár, katedrális, felhőkarcoló, tízmilliós város is készíthető.

Öt éve már, hogy hallhatóan kezdtek kipukkadni az amerikai másodlagos jelzáloghitelek buborékjai, hogy aztán 2008. szeptember közepén bedőljön a Lehman Brothers, s nyomában kiteljesedjen a nyugati világot azóta is sújtó gazdasági-pénzügyi válság.

Úgy érezte, hogy púp lenne a rendszer hátán? – faggattuk Ragályi Elemért. A kérdés onnan jött, hogy nemrég a következő szavak kíséretében adta át az alternatív Pultizer-díjat Csillag Ádámnak: Hajrá, Csillag, hajrá, Ádám, legyél púp a rendszer hátán! A világhírű operatőr most nem forgathat itthon, ezért inkább „csomagol, és elmegy”.

A népi írók körének egyik legeredetibb személyisége, Szabó Zoltán (1912–1984) életének egy rövid, de izgalmas szakaszát, párizsi diplomáciai küldetését dolgozza föl a BBC History most megjelenő májusi számában Noszkai Gábor.

Szekfű Gyula életművének ismerői nagyon jól tudják, hogy a két világháború közötti magyar történetírás egyik legnagyobb formátumú alakja mindig is erős késztetést érzett arra, hogy kilépjen a szaktudomány keretei közül.

A mély gazdasági válságból való kilábalás, a növekedés újraindítása, munkahelyek teremtése, a versenyképesség erősítése ma Magyarországon nem(csak), sőt alapvetően nem gazdasági kérdés. Meghívhatjuk a világ legjobb közgazdászait, természetesen a hazaiakkal együtt, hogy dolgozzanak ki rövid- és középtávú gazdasági stratégiát. Ha a legjobbat is találják ki, a program minden valószínűség szerint megbukik a magyar társadalom jelenlegi állapotán.

– Kalandból megyek külföldre. Ki akarom próbálni magam. Tíz évig kint leszek, aztán hazajövök. – Bíró Dávid, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) harmadéves közgazdászhallgatója felelt ekképp arra a kérdésemre, hogy diploma után hol akar majd dolgozni.

„Nincs ebben semmi titok, ez egyszerű pityókás kenyér”, bizonygatja Diószegi László annyira meggyőzően, hogy aki hallgatja, azonnal dagasztóteknő után kap. Annyira mégsem lehet egyszerű, különben évről évre nem ez a sepsiszentgyörgyi pékség vinné el a sütőipari díjakat Románia legnagyobb és a régió egyik legjelentősebb szakkiállításán, a bukaresti Gastropanon.

A párizsi kifutón a Vietnam Airlines gépe egészen türkizkék, gyomra hatalmas, a stewardessek lila cheongsamot hordanak, és tele van francia turistával. A francia turista a nyaralóhelyekre koncentrál általában, ClubMed, azúr és opál, fehér homok, ferde pálma, hosszú napfény, fúziós konyha és csúcsgasztronómia; a francia turista a hosszú hétvégés várostúrák kivételével ritka csemege Európában és a világban.

Miért érzi magát ma is két szék között a padlón sok berlini török? Riport a német fővárosból.

Akárcsak itthon a Fidesz, hivatalosan a kormánypárt erdélyi nyúlványa is elhatárolódik a radikális jobboldaltól – de nem kell nagyon mélyre ásni, hogy az összefonódások felszínre kerüljenek.

Messze nem az előre eltervezett ütemben, de halad a Tisza-völgyben a víztározók építése – a tegnap átadott nagykunsági tározóval együtt immár négy apasztja a folyó vizét. No meg az uniós forrásokat, valamint a költségvetést. A nagykunsági 11,2 milliárdba került, a tavaly átadott hany–tiszasülyi 19,8 milliárdba.

Aki már kóstolta, tudja, az otthon termett friss zöldségnek, gyümölcsnek, legyen az görbe vagy göthös akár, nincs párja. Ezek többnyire mások, mint a bolti egyentermékek, a frissesség miatt más az ízük, zamatuk. Bármilyen kicsi is egy kert, a haszonnövényeknek néhány négyzetméternyi helyet lehet benne szorítani.

Mindössze 24 millió forint évi megtakarítás fejében két idősotthont zárat be június végén a fővárosi önkormányzat. A két telephelyen – a XIX. kerületi Mészáros Lőrinc utcában és a XX. kerületi Virág Benedek utcában – működő otthon 188 lakóját az Alacskai úti intézménybe költöztetik.

A szerzőnek – ritka szerencse – két életműve is van. Az egyik a nyelvünk ápolásában, oktatásában végzett jó fél évszázados „komoly” munkálkodása. A másik a különféle nyelvi játékok kitalálásában, népszerűsítésében való – lassacskán hét évtizedre visszanyúló –„könnyű műfajú” tevékenysége.

Tedd át magad egyes szám harmadik személybe –mondhatta volna az egyszerű tanácsot Csendes Tollnak egy öregebb törzsfőnök. És akár mondta, akár nem, CsT pontosan ezt tette. Mi történik, ha egy könyv folyton azt mondja az én helyett: Csendes Toll? Vagy rövidítve: CsT?

Annyi helyen olvassuk, hogy Kondor Vilmos a magyar krimi megújítója, mi több, megteremtője, hogy végül már magunk is elhisszük. Pedig a hazai krimi korántsem vele kezdődött, s bár igaz, hogy ekkora népszerűséggel egyetlen korábbi kísérlet sem büszkélkedhet, jócskán volt miből táplálkoznia a hazai noirirodalom kíváncsi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond megteremtőjének.