Nagykunsági árapasztó
A 2008-ban avatott cigándi tározó építése 16,5 milliárd forintot vitt el, a 2010 júniusában megnyitott tiszaroffit pedig 7,6 milliárdért építették. A folyó árvízvédelmét javító új Vásárhelyi-terv azzal számol, hogy másfél milliárd köbméternyi vizet kell kivezetni a mind nehezebben megzabolázható Tiszából árvizek idején, ehhez tíz-tizenegy tározót kell megépíteni. (Az eddig átadott négy tározóban összesen 540 millió köbméternyi víz tárolására van lehetőség.) Ha mind elkészül, akkor egy méterrel csökkenthető a folyón levonuló áradat magassága. A Felső-Tiszán épül, illetve megvan a pénz a szamos–krasznaközi és a beregi tározóra, a tisza–szamosközinek pedig a tervei készülnek.
A Közép-Tiszán elkészült három tározónak köszönhetően Szolnok térségében hatvan centivel csökkenthető a vízszint,míg Szegednél is harminccentis a hatás. Ha minden igaz, Szeged felett is lesz egy tározó. Sokáig nem volt gond a folyóval, ám másfél évtized aszályos időszak után meglepetésszerűen érte az országot az 1998 és 2001 között a Tiszán levonuló négy nagy árvíz. Az állam az alatt a négy év alatt 120 milliárd forintot költött védekezésre, kárelhárításra és újjáépítésre, a katasztrófák pedig hosszú idő után újra ráirányították a figyelmet a védelem hiányosságaira. Mivel a gátak nem emelhetők az égig, más megoldást kellett találni.
Magyarországon a mértékadó árvízszint a törvény szerint a százévente legalább egyszer előforduló legmagasabb vízmagasság – kivéve Budapestet és néhány kiemelt fontosságú helyet, ahol ezerévente valószínű vízmagassághoz tervezték a gátakat. Ezt a mértékadó árvízszintet még a hetvenes években állapították meg. Göncz Benedektől, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkár-elhárítási főosztályának vezetőjétől tudjuk, hogy Szolnokon 1970 óta közel másfél métert nőtt a legmagasabb vízállás. De nem nőttek a vízhozamok, amiből az következik, hogy a feltöltődés, a növényzet elburjánzása és az árterekre való építkezés miatt romlottak a lefolyási viszonyok.
A kormány 2003-ban határozott a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről. A beruházás első ütemére, a 2004 és 2007 közötti időszakra 130 milliárd forint költséggel és hat tározó megépítésével számoltak. A kezdeti nekibuzdulás után a terv megtorpant, s 2004 és 2009 közt állami forrásból összesen alig 27,5 milliárd forintot költöttek erre a célra. Az MTA által 2011-ben kiadott vízügyi tanulmányban az áll, hogy az éghajlat-változási forgatókönyvek elemzése alapján a jövőben az árvízi kockázat megduplázódhat. Következik ez abból, hogy a csapadék eloszlása módosul: a téli fél évben mind a várható értékében, mind a szórásában 5-6 százalékos növekedés következik be, ez az extrém csapadékviszonyok növekedéséhez vezet, ráadásul a téli csapadék nagyobb hányada érkezik eső formájában, és így a hó tárolófunkciója is csökken. Ha igaz, a tározók mellett a gátakkal is lesz munka.
A hazai védvonalak igen jelentős része ugyanis nem felel meg az előírásoknak, illetve lokálisan gyenge. Az árvízvédelmi töltéseken 1400-nál több, egyenként 50–200 méter hosszú olyan szakasz található, amelynek állékonysága nem kielégítő. Ezen szakaszok kétharmad része a Tisza vízrendszerében van. A védvonalakat összesen 2364 építmény (zsilip, csőátvezetés) keresztezi, ezek közül sok 80-100 éves, műszaki állapotuk meglehetősen gyenge. Félszáznál több műtárgy biztonsága nem megfelelő, ezek sürgős beavatkozást igényelnek. Összességében megállapítható, hogy a biztonsági előírásoknak 2370 km töltés (a teljes hossz 59,2 százaléka) felel meg, de ezeken belül is vannak lokálisan gyenge szakaszok.
A Tisza-völgyben az átlagosnál kedvezőtlenebb az arány, a megfelelő védőképességű töltések aránya itt alig több mint 50 százalék. A Műegyetem kutatói szerint az ármentesítés annál hatékonyabb, minél magasabb pontján történik az adott vízgyűjtőnek. A Kárpátokban történő tározás lenne a leghatékonyabb árhullámcsökkentő beavatkozás. Egy köbméter tározótérfogat kialakítása itt lenne a legeredményesebb, és egy forint tározásra költött pénz itt térülne meg a leggyorsabban a kockázat mérséklésén keresztül. De ehhez a szomszéd országokkal kellene megegyezni.
