Nicolás Maduro az ideiglenes elnök
Latin-Amerikából nemcsak Chávez szorosan vett szövetségesei, tehát a baloldali vezetők rótták le kegyeletüket, hanem eljött a mexikói, a kolumbiai és a chilei jobboldali államfő is. Nyilvánvalóan annak elismeréseként, hogy Chávez 14 éves elnöksége során sokat tett a régió összefogásáért. Az „imperialista birodalommal”, különösen a Bush-féle amerikai kormányzattal szemben követett chávezi külpolitika jeleként a vendégek között volt Mahmud Ahmadinezsad iráni és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök is.
Az Egyesült Államokból két kongresszusi képviselő érkezett. Magyarország nem képviseltette magát, a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a közelmúltban latin-amerikai utazó követnek kinevezett Pólyi Csaba még nem kezdte meg működését. Miután csütörtökön állítólag csaknem kétmillió venezuelai vett búcsút Chávez koporsójánál, bejelentették, hogy további hét napig lesz még lehetőség erre.
Döntés született arról is, hogy – mint Nicolás Maduro alelnök mondta, hasonlóan Leninhez és Mao Ce-tunghoz – bebalzsamozzák Chávez tetemét, amely a forradalom történetét bemutató katonai múzeumban lesz látható. Összehívták közben a venezuelai törvényhozás rendkívüli ülését péntek estére, lapzártánk utánra. Diosdado Cabello, a nemzetgyűlés elnöke előzetesen jelezte, hogy ekkor teszi le a jelenlegi alelnök, Nicolás Maduro az elnöki esküt. Az ellenzéki képviselők viszont bejelentették, hogy ők nem vesznek részt az eskütételén.
Az ellenzéki erők azt is jelezték, hogy a várhatóan április közepén vagy végén sorra kerülő elnökválasztáson ugyanazt a Henrique Caprilest indítják közös jelöltjükként, aki tavaly októberben 44:56 arányban alulmaradt Chávezzel szemben. Eközben máris megkezdődtek a találgatások arról, hogy várható-e nagyobb fordulat a kőolajgazdag Venezuela külkapcsolataiban. A legnagyobb vesztes Kuba lehet, amely elveszítheti fő támogatóját, s már annak is komoly következményei lehetnek, ha csak lecsökken a segélyezés. Havanna évi mintegy 20 milliárd dolláros külkereskedelméből Venezuela nyolcmilliárddal részesedik. Negyvenezer kubai orvos, tanár munkájáért Chávez kormánya évi hatmilliárd dollárt fizet, pontosabban szállít napi százezer hordó olajat. Kuba nagyrészt Cháveznek köszönhette azt is, hogy kiszabadult nemzetközi elszigeteltségéből, s partnerként térhetett vissza a latin-amerikai közösségbe.
Az orosz média egy része is megkondította a vészharangot Chávez halálhírére. Vlagyimir Szemago, az orosz–venezuelai üzleti tanács helyettes vezetője a Kommerszantban azon kesereg, hogy a Chávez elnöksége alatt létrejött barátság indokolatlanul drága volt: bár a 29 milliós Venezuela – India mögött – az orosz fegyverek második legnagyobb piacává vált, a nagy volumenű szerződéseket az orosz fél előlegezte meg. Ennek keretében kapta meg az AK–103-as típusú Kalasnyikov gépfegyverek gyártási licencét is Caracas, ahol hosszas csúszásokkal épül a helyi Kalasnyikov-gyár. Moszkvában egyébként úgy látják, akár Nicolás Maduro, akár az ellenzéki Henrique Capriles lesz az elnök, Caracas Washington felé fog közeledni.
Kína nem ad hangot esetleges félelmének, pedig lenne rá oka. A Bloomberg összesítése szerint 42,9 milliárd dollár hitelt adott eddig Chávez rendszerének. A nagy ázsiai ország, mint Latin-Amerikában általában mindenütt, a „befektetésért” cserébe piacot kér késztermékeinek. Az utóbbi két évben hárommillió televíziókészüléket, mosógépet és egyéb elektronikai terméket értékesített Venezuelában. Tavaly az októberi elnökválasztásokig átadott 250 ezer új venezuelai lakásból 35 ezret kínai cégek húztak fel, miként kínai kivitelező építi a dél-amerikai ország új vasútvonalát is.
