– A görög válság két legfontosabb kérdése az adóelkerülés és a korrupció – mondja lapunknak Jorgosz Cogopulosz, az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója. Ugyanakkor figyelmeztet: az adók beszedését megnehezíti, hogy a (megszorítások részét képező) fizetéscsökkentések az adóellenőröket is sújtják. Ez aligha sarkallja őket jobb teljesítményre. A másik gond, hogy az évek óta súlyosbodó válságban egyre több embernek nincs is elegendő pénze az adók befizetésére.

Az 56 éves, munkanélküli Dimitrisz a gazdagabb athéni külvárosok szeméttárolóit kutatja át

Az elmarasztaló EU–IMF-jelentés azért is kínos, mert Görögország – a sok milliárd eurós mentőcsomagokért cserébe – ígéretet tett az adóbeszedési rendszer megreformálására is. Ez a reform most a „zavaros” és a „lassú” jelzőket kapta a nemzetközi hitelezőktől, akik szerint az adók behajtását még mindig „a politika közbeavatkozása vagy a korrupció” határozza meg.

Sürgős magyarázatot kért az adóbeszedésért felelős ügynökségektől Janisz Szturnarasz pénzügyminiszter – írja a Katimerini görög napilap. Lesz is mit magyarázni: az EU–IMF-összesítés rámutat, hogy tavaly kétmilliárd eurónyi adótartozás behajtását tűzték célul Görögországban, ám ennek csak a felét sikerült teljesíteni. Az államnak továbbra is 55 milliárd eurónyi adóhátralékot kellene megszereznie; igaz, a krízis ezúttal is közbeszól, hiszen sok vállalat időközben csődbe ment, azaz sosem fog fizetni.

– Az adóelkerülés elleni küzdelem létfontosságú a görög költségvetés egyensúlyba hozásához. Megállapodtunk a görögországi partnerekkel, hogy az adóhatóság mélyreható szerkezeti reformjára van szükség – nyilatkozta korábban a Népszabadságnak a Görögországot segítő EU-munkacsoport (Task Force for Greece) vezetője, a német Horst Reichenbach. Az Európai Bizottság által létrehozott testület főleg a leggazdagabb görögök körében minősítette súlyos problémának az adóelkerülést.

Azonnal vegyenek fel kétszáz új adóellenőrt, és összpontosítsanak az 1500 legnagyobb tartozásra: ezt javasolja a kiszivárogtatott dokumentum. (A jelenlegi adóhivatalnokok több mint fele ötven év feletti.) Janisz Szturnarasz a görög sajtóban erre csak úgy reagált, hogy „sok minden történt” január óta, amikor az EU–IMF-elemzést összeállították.

S hogy némi jó hírrel is szolgáljon a pénzügyminisztérium, külön közleményt adott ki arról, hogy a hírhedt Lagarde-listán szereplő kétezer görög közül 1680-at már azonosítottak, és az adóbevallásaikat most vizsgálják. Christine Lagarde még 2010-ben francia pénzügyminiszterként (ma már ő tölti be az IMF vezérigazgatói posztját) CD-n adta át athéni kollégájának olyan görögök névsorát, akik svájci bankszámlákon összesen kétmilliárd eurót halmoztak fel. Amikor egy görög hetilap közzétette a listát, és felhívta a figyelmet, hogy a kormány már két éve semmit sem kezd vele, a főszerkesztőt – személyes adatokkal való visszaélés vádjával – bíróság elé állították.

Nem lesz persze csodaszer az adóhatóság megreformálása sem. – Az adók beszedésének még a válság előtt, a régi szép időkben kellett volna rendesen működnie. Ma már, a válság kellős közepén, a gazdasági hanyatlás hatodik évében erre nincs sok remény – int józanságra az Eliamep szakértője, Jorgosz Cogopulosz.