A latinókat törvényesíteni kell
A republikánus és demokrata törvényhozók hirtelen egymásra találásának prózai oka van. A novemberi választásokon a republikánusok megtartották ugyan többségüket a képviselőházban, ám az elnökjelöltjük kudarcot vallott, és a szenátusban is hátrébb szorultak. Kezd tehát rájönni a párt, hogy a spanyol ajkú (közkedvelt elnevezéssel latino) szavazókat nem idegenítheti el, mert úgy növekszik a számuk az Egyesült Államokban, hogy nélkülük többé nem tudnak választást nyerni.
Hideg zuhany volt számukra az adat, hogy tízből hét spanyol ajkú Barack Obamát támogatta múlt novemberben. Pedig ez a csoport növekszik a leggyorsabban az amerikai szavazók között, már ma is ők a választópolgárok egytizede. A javaslatot jegyző nyolc szenátor között van a Floridát képviselő Marco Rubio, a republikánusok ifjú és egyre népszerűbb politikusa, valamint John McCain egykori elnökjelölt is.
A javaslat egyébként – mint arra az amerikai sajtó emlékeztet – sokban hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet George W. Bush akart elfogadtatni, de amely 2007-ben elbukott a kongresszusban. A javaslat utat nyitna az illegális bevándorlóknak az állampolgárság felé, ha teljesítenek bizonyos feltételeket, például megtanulnak angolul. Emellett biztosítaná a határok megfelelő lezárását és őrzését a további illegális bevándorlás megelőzésére.
A törvény megkövetelné, hogy a munkaadók ellenőrizzék egy online rendszerben alkalmazottjaik papírjait, és megreformálná a bevándorlási szabályokat is, hogy azok alkalmazkodjanak a munkaerőpiac követelményeihez. A republikánusok számára ezt a tervet támogatni olyan, mintha felfordult volna velük a világ – írja elemzésében a Reuters. Mitt Romney még tavaly elnökjelöltként is arról beszélt: az illegális bevándorlókat rá kellene venni, hogy „deportálják saját magukat”.
A republikánus jelöltek előválasztási kampányában egyetlen jelölt, Newt Gingrich állt csak ki a papír nélkül az Egyesült Államokban élők helyzetének rendezéséért. „Most először az a helyzet, hogy több politikai kockázatot jelent ellenezni egy ilyen javaslatot, mint támogatni” – mondta a hírügynökségnek Chuck Schumer demokrata szenátor, szintén egyike a törvényjavaslatot előkészítő nyolc felsőházi tagnak.
A javaslatot ismertető sajtótájékoztatón megkérdezték John McCaint, miért véli úgy, hogy ezúttal átmegy a törvény. „A választások miatt – válaszolta. – A republikánus párt folyamatosan veszíti el spanyol ajkú honfitársaink támogatását.” A helyzet persze nem ennyire egyszerű. Az biztos, hogy ha megszületik is a törvény, leghamarabb az év második felében fogadhatják el. A kongresszus előtt kemény költségvetési csata is áll. Foglalkoznia kell a fegyvertartás szigorításának kérdésével is. És bár hasonlít, nem egyezik teljesen az elnök beszédében felvázolt menetrend azzal, amelyet a szenátus említett nyolc tagja megfogalmazott.
Az egyik legfontosabb különbség, hogy a szenátusi szövegben az áll: az illegális bevándorlók számára az állampolgárság felé vezető út csak akkor nyílna meg, ha már teljesen lezárták a határokat. Obama ezt a feltételt nem említette. Konfliktust okozhat az is, hogy az elnök az azonos nemű párokat ugyanúgy kezelné bevándorlási szempontból, mint az egy férfiból és egy nőből álló házaspárokat. Ám az elnök egyelőre nem nyújtott be saját törvényjavaslatot, csak beszédet mondott. Elemzők szerint ezzel a gyakorlatiasságát bizonyítja. November óta tapasztalható határozottságából és „lendületéből” visszavett valamelyest, amikor közölte, megvárja, hogy a kongresszus cselekedjék.
Bízik tehát abban, hogy ezúttal egyezségre jut az évek óta csak egymást akadályozó két párt. De hozzátette: ha nem sikerül hamar lépni, akkor bizony előáll saját szövegváltozatával, és rákényszeríti a kongresszust, hogy azonnal szavazzon róla. Azaz minden egyes képviselőnek színt kellene vallnia. A hét végére a republikánus pártban egyre többen lázadozni kezdtek. Nem tartják igazságosnak, hogy ne csak tartózkodási engedélyt kaphassanak az illegális bevándorlók, hanem akár állampolgárságot is. Sok kongresszusi képviselő szerint ez demoralizálná azokat, akik legálisan próbálnak állampolgársághoz jutni, és a törvények betartatásának felelőseit is.
Sokan mégis úgy vélik, hogy ezúttal elfogadhatják a törvényt. 2007-ben, Bush javaslatának idején a konzervatív tévék és rádiók attól voltak hangosak, hogy „amnesztiát” kap minden illegális bevándorló. Mára a jobboldali megmondók is megijedtek, hogy így a republikánusok újabb választási vereségeket szenvednek el. Ezért november óta egyre többen álltak a bevándorlási reform oldalára. Így – mint a The Washington Post fogalmaz – a kongresszusi képviselőknek ezúttal nem kell attól tartaniuk, hogy ha igennel szavaznak a törvényre, akkor „agyonveri” őket a média.
