Panaszom van! Ezt a könyvet nem lehet letenni, annyira visz magával a szöveg. Aztán ki kellett mondani: ezt a könyvet nem lehet sokáig olvasni, mert annyira nyomasztó. Súlyos, nem csak az ezer könyvoldal miatt. Annyira tragikus, annyi ra keserves, annyira hihetetlenül hihető mindaz, amit leírt benne. A második könyv ez, amit Vaszilij Grosszmantól elolvastam.

2013-ban már a nagy átalakítások eredményeinek begyűjtését tervezi a miniszterelnök. Ha ő aratni akar az idén, akkor ideje megnéznünk, milyenek a terméskilátásai. Szavaiból az tűnik ki, hogy itt-ott még lehet bütykölni, reszelgetni, de a nagy mű lényegében elkészült.

Egyetlen ajánlat nélkül zárult az elmúlt hétvégén az az online árverés, amely a Magyar Végrehajtói Kamara honlapján kínálta megvételre a budapesti Aranymúzeum vitrinjeiből az eladósodott tulajdonos, Zelnik István 26 műtárgyát. Lehetett annak némi pikantériája, amikor a Belvedere Szalon egyik tulajdonosa körbesétált a múzeum termeiben, s mint a csokiboltban, kiválogatta a neki tetsző darabokat – azokat, amelyeknek az árverezéséből hozzájuthatnának ahhoz a sok millió forinthoz, amivel Zelnik István tartozik nekik.

Nem tudom, hogy írás közben megfordult-e Majtényi György fejében Németh László kedvenc dilemmáinak egyike: a közéleti hősök által felöltött szerep és a bensőjükben lakozó ember örök konfliktusa. A jeles író több drámát is szentelt a mindannyiunkban benne rejtőző lélektani állapotnak, amely VII. Gergely pápa vagy Mahatma Gandhi életében különös élességgel mutatkozott meg.

Az emberi faj jelenlegi formájában alig százötvenezer éves, ami az evolúciós időtávlatokban gyermekkornak számít, de a kialakulását megelőző formációkban is közösségi életformában élte életét millió évekig. Az együttműködés és a közösség érdekének az egyéni érdek elé helyezése különösen nagy előnyökkel járt, ez távolított el bennünket az állatvilágtól. Az ősi, archaikus társadalmak bármiféle szerkezettel bírtak is, ez a két tényező mindegyikben érvényesült.

Bőven foglalkozott a Fidesz és az Orbán-kormány programja több évtizedes távlatú energetikai víziókkal, de ma mégsem tudjuk, hogy milyen lesz a magyar energiarendszer 20-30 év múlva. A Fidesz energetikai vágyainak gyűjteményét a tavaly elfogadott, 2030-ig hatályos Energiastratégia tartalmazza, 2050-es kitekintéssel.

Az volt az egyetlen kocsma, a legszélső, már túl a kempingen, ahonnan látni lehetett a Köröst. A diszkó, a sütöde, a halas, a csapszékek mind följebb voltak, a kemping előtt, onnan csak annyi látszott, hogy a csépai ártér nyárfái egyszerre szétnyílnak, mint gerjedelemre a testek.

Fintorogtam az épület szocreál miliője miatt, lazán felszökdeltem a lépcsőn, lekezeltem a portással, rákacsintottam a csinos kolléganők egyikére, aztán összedobtam a vezércikket. Akár így is elmesélhetném első látogatásomat a Népszabadság Bécsi úti székházában, ám ennek a verziónak fölöttébb hűvös a viszonya a valósággal.

Gázzal hajtott autók, villannyal fűtött épületek, munkára fogott nap és szél: átalakulóban a világ energiapiaca. Az Egyesült Államok gáztermelése például korábban elképzelhetetlen módon konkurenciát állíthat Európában a Gazpromnak, miközben Kína másfél év alatt 6500 km gázvezetéket épített. Washington és Peking globális vetélkedése általában is uralja majd a XXI. századot, miközben az energiaképet egyelőre beláthatatlanul befolyásolja a palagáz-forradalom. A szénhidrogének tehát nem tűnnek el, de egyre nagyobb figyelem jut a zöldenergiára. Ebben az egyben legalább az Európai Unió is nagyhatalom – mindezekről biztonságpolitikai, illetve energetikai szakértőket kérdeztünk meg.

A magyarok nem veszik meg a szép magyar paprikát a másik magyartól, aki termeli. Olyan rossz paprikákat esznek odaát, hogy el sem hinném, ha nem látnám – mondja Dusan Hajdin, az SD Martonos Kft. tulajdonosa, aki Szegeden néhány boltban vásárolt egy-egy zacskó őrölt paprikát, és kielemeztette azokat otthon a laboratóriumában.

Egy unokaöcs keres vevőt Sütő András pusztakamarási szülőházára - ha emlékhely lesz, ha nem.

Meg akartam érteni a magyar tudományos élet működését, szerveződését, erősségeit, és különösen a jórészt történelmi függetlenségének köszönhetően meglepően nagy társadalmi bizalmat élvező Magyar Tudományos Akadémiára voltam kíváncsi – mondta lapunknak tegnapi elutazása előtt a kétnapos látogatáson Budapesten járt Anne Glover, az Európai Bizottság elnökének tudományos főtanácsadója.

„Näin laita kalakukkoa!” – kezdi dalát Sirkka, a finn dizőz a Picasso kalandjai című filmvígjátékban. Picasso azonnal szerelemre lobban, a nő meg csak énekel, énekel, és ezzel mindenkit az őrületbe kerget. Sirkka dala – amelyen nemzedékek nevették könnyesre magukat – nem a szerelemről szól, a dizőz egy finn nemzeti étel, a kalakukko receptjét ismételgeti nagy átéléssel.

Az élesen megosztott amerikai politikai elit, úgy tűnik, egyetlen témában most mégis egyetértésre juthat. Ez a bevándorlás: rendezni kell az országban illegálisan élő tizenegymillió ember helyzetét, ráadásul úgy, hogy ilyen helyzet ne keletkezhessen újra. A hét elején a szenátus nyolcfős kétpárti csoportja állt elő törvényjavaslattal, kedden pedig Barack Obama elnök mondott beszédet a témában, sürgetve a kongresszust, hogy cselekedjék.

Nehéz a helyzete a lakáspolitikusnak egy olyan, különös országban, ahol nincs lakáspolitika. Több, mint húsz évvel ezelőtt át kellett élnünk, hogy a lakástalanság kérdése a politikából és a médiából is teljesen eltűnt. Ezt az űrt a hajléktalanságról szóló közbeszéd vette át. A nem létező szociális lakáspolitika margóján katasztrófaelhárító rendszerként kialakult a hajléktalanellátó rendszer.

Lakótelepi házsor. A szürke betonhalmaz előtt néhány hófolt és a Csülök ételbár vasbódéja: melegszedvics kettőkilencven, csülök ötkilencven, rántotta háromkilencven. A megállóban fekete kabátos lány áll, egykedvűen figyeli az érkező villamost. A szerelvény tetején egy zöld homár ül cilinderben, hátán egy egérrel.